Alexander Van der Bellen nyerte az osztrák elnökválasztást - jelentette be hétfő délután az osztrák belügyminisztérium. A bejelentés szerint a Zöldek pártja által támogatott független jelölt a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 50,35, míg riválisa, a szabadságpárti Norbert Hofer a voksok 49,65 százalékát szerezte meg,
A vasárnap este kiadott hivatalos, előzetes részeredmények szerint még Norbert Hofer, az FPÖ államfőjelöltje vezetett 51,9 százalékkal, míg Alexander Van der Bellen a szavazatok 48,1 százalékát kapta. Norbert Hofer még a hivatalos eredmény közzététele előtt elismerte vereségét.
Hétfőn további 700 ezer levélszavazatot számláltak meg, amely után összesítették a végleges eredményt. Eszerint Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. Van der Bellen a levélszavazatok 61,7 százalékát szerezte meg. A levélben leadott voksok közül viszonylag sok, mintegy 166 ezer érvénytelen volt.
A 6,4 millió választásra jogosult 72,7 százaléka adta le szavazatát, ez összesen 4,6 millió választót jelent. Az április 24-én tartott első fordulóban a szavazásra jogosultak 68,5 százaléka járult az urnákhoz.
Bécs, 2016. január 10.
Alexander Van der Bellen, az osztrák Zöldek pártjának volt elnöke sajtóértekezletet tart Bécsben 2016. január 10-én. Van der Bellen itt bejelentette, hogy a zöldek támogatásával független jelöltként indul az április 26-i osztrák elnökválasztáson. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Míg az előzetes eredmények szerint Alexander Van der Bellen az Ausztria nyugati részén fekvő Vorarlberg tartományban és a fővárosban nyert, a hétfőn közölt végleges eredmények alapján már Felső-Ausztria és Tirol tartományokban is sikerült fordítania az eredményeken.
Heinz Fischer államfő a hivatalos eredmények bejelentése után közölte, Alexander Van der Bellen számára a legfőbb feladat az árkok betemetése lesz, hiszen minden osztrák állampolgár államfőjének kell lennie. Fischer kedden találkozik Van der Bellennel, Norbert Hofert pedig szerdán fogadja hivatalában.
Norbert Hofer (EPA/CHRISTIAN BRUNA)
Christian Kern nemrég beiktatott osztrák kancellár közölte, mivel szoros volt a végeredmény, nem szabad elfeledkezni Norbert Hofer szabadságpárti szavazóiról sem, nekik is érezniük kell, hogy képviseltetve vannak a politikai életben.
Reinhold Mitterlehner alkancellár úgy vélte, az új államfőnek pártok felettinek kell lennie, a közös tetteket kell előnyben részesítenie a megosztó politika helyett.
Reinhold Lopatka az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője a hivatalos eredmények közlése után arról beszélt, hogy Van der Bellen előtt nagy kihívás áll, nemcsak Ausztrián belül, hanem világszinten is az egységet kell hirdetnie.
A bécsi érsek Christoph Schönborn reményét fejezte ki, hogy az új államfő egyesíti a társadalmat. Schönborn úgy vélte, hogy a szoros eredmény miatt fontos, hogy az új államfő ne megosztó, hanem egyesítő lépéseket tegyen.
Politológus: az FPÖ a nagykoalíció ellenzékeként léphet fel
Ha jelöltje alul is maradt, de nyert a szabadságpárt (FPÖ) az ausztriai elnökválasztással, mert ezentúl úgy jelenhet meg, mint a nagykoalíció ellenzéke – hangoztatta Kiszelly Zoltán politológus az M1 aktuális csatorna hétfő kora esti műsorában az ausztriai elnökválasztás eredményét kommentálva.
Mint mondta, az FPÖ az új zöldpárti államfő, a szociáldemokrata kancellár és néppárti helyettese megjelenítette “óriási nagykoalícióval” szemben a most megszerzett 50 százalékos támogatottsággal folyamatosan nyomás alatt tudja tartani a kormányt, folyamatosan az előrehozott választások felvetésével revolverezve a hatalmon lévőket.
A nagyvárosok inkább a zöldpárti jelöltet támogatták, míg a vidéki Ausztria, ahol kevesebben laknak, inkább a szabadságpárti jelöltet – jelentette ki, utalva arra, hogy a városokban több a külföldről bevándorolt, már szavazati jogot szerzett ember, ők pedig inkább balra húznak.
A győztes Alexander Van der Bellen is “bevándorló család gyermeke”, hiszen a második világháború végén Ausztriába menekült észt-orosz családban született, és az ellenőrzött bevándorlást támogatja.
A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Második alkalommal történt újraválasztásakor, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól és csak egyszer újítható meg.
Az osztrák államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.
