Az első világháborúban a fronton harcoló magyar katonák tevékenységét és hősiességét, valamint a hátország áldozatvállalását helyezi a középpontba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) új, a világháborús centenárium ez évi kiemelt rendezvényeként május 20-án nyíló kiállítása.
Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka az MTI-nek adott elmondta: az első világháború éveit mintegy ezer négyzetméteren bemutató állandó tárlatot nemcsak látogatóként, hanem egy korabeli életsorsot választva is végigjárhatják az érdeklődők.
Budapest, 2016. március 5. Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka interjút ad az irodájában, az MTI újságírójának 2016. február 29-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Az ezredes kitért arra, hogy a Várkert Bazárban is megtekinthető egy látványos első világháborús kiállítás, de – mint megjegyezte – egy háborút sokféle szempontból be lehet mutatni. A HIM-nek a világháború katonai vonatkozásait kell előtérbe helyeznie, a katonák történetével kell megismertetni a látogatókat.
Kovács Vilmos kifejtette, hogy a Hadtörténeti Múzeummal szemben más elvárások is vannak, többek között a tanárok részéről. Mint elmondta: egyre több diákcsoport látogatja a múzeumot, ezért fontos, hogy számukra ne csak közérthető és érdekes legyen a tárlat, hanem hasznos tudásanyagot is jelentsen.
A katonai szerepvállalás mellett a múzeum a hátország áldozatvállalását is be akarja mutatni. A hátország teremtette meg a lehetőséget, hogy a magyar katonáknak legyen élelmiszere, felszerelése és a kornak megfelelő haditechnikai eszközei. A hátországban egyre több nő és 16 éven felüli gyermek bevonásával működő hadi- és egyéb ipari tevékenység biztosította az utánpótlást, másfelől az itthon maradt lakosságtól egyre nagyobb forrásokat vontak el. A lakosság egyre növekvő “nélkülözési spirálba” került, amely 1917-ben már valós élelmiszerhiányt jelentett. Mindezek ellenére erős társadalmi szolidaritás is kialakult a hátországban: jótékonysági akciókat indítottak, különböző alapokat hoztak létre és megjelent a hadsegélyezés.
Lengyelország, 1915. március Pihenő magyar katonák és tisztek pózolnak a fotósnak az első világháború idején Krajna völgyben (Lengyelországban, a német határvidék közelében fekszik). 1915. februárjában, majd júnusában a monarchia hadseregéhez tartozó magyar egységek az akkor a monarchiához tartozó (ma lengyel terület) Galíciában harcoltak az orosz hadsereg alakulatai ellen. Galíciát az oroszok még 1914-ben foglalták el és a monarchia részéről indított hadjáratoknak e terület visszafoglalása volt a célja. MTI Fotó: Bóra Gyula
Kovács Vilmos elmondta, hogy a kiállítást hosszas előkészületek, szakértők bevonásával szakmai viták előzték meg. A munkálatok 2012-ben kezdődtek meg, a kiállítás egyes részei 2014 óta összeálltak. A tárlat az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságtól kapott jelentős anyagi és szakmai segítség, valamint a Honvédelmi Minisztérium támogatásával valósulhat meg.
A parancsnok hozzátette: a kiállítás illeszkedik a múzeum tavaly nyílt 1848-as kiállításához is. Az első világháborús tárlat kronológiai felvezetése a forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés utáni – történelmi és katonai szempontból is igen jelentős – időszak bemutatásával indul.
Ebben az időszakban, a “boldog békeidőkben” az Osztrák-Magyar Monarchia felívelő korszakában a Magyar Királyság területén is sok kulturális és ipari beruházás, fejlesztés indult el. A magyar gazdaság, a hadiipar, a haditechnika szempontjából egyaránt jelentős korszak volt ez. Számos új fegyver jelent meg, például az addigi elöltöltő puskák helyett a hátultöltő fegyverek, a géppuska, korszerűbb lett a tüzérség. Emellett 1905-1906-tól jelentős korszak kezdődött a flottafejlesztésben is, sorozatban készültek a hadihajók az akkori Magyarországon.
A tárlat következő, fő része az 1914-es mozgósítással kezdődik: bemutatják az időszakot, amikor még rövid – hetekig, legfeljebb hónapokig elhúzódó – háborúra készültek. Az 1918 végéig tartó világháborús időszakot több termen keresztül nem csak tárgyakkal – köztük műtárgyakkal, korabeli fegyverzetekkel, hadfelszerelésekkel, térképekkel -, hanem digitális eszközökön, “frontanimációkkal” is szemléltetik. A kiállítás az újonnan kialakult Európa térképével zárul, illetve egy moziteremben a világháborút bemutató dokumentumfilmeket vetítenek, továbbá rendhagyó történelemórákat is tarthatnak ott – fejtette ki a parancsnok.
A kiállítást május 20-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke és Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitja meg. Másnap, május 21-én, a honvédelem napján déltől családi nappal vezetik fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum új állandó kiállítását, amely a szóbeli történelem érettségire készülő diákoknak is hasznos tudást adhat.