Kiss-Rigó László: a szíriai keresztények legfőbb kérése, hogy tudjon róluk a világ

A szíriai keresztények legfőbb kérése, hogy tudjon róluk a világ. Azt szeretnék, ha minél többen tudnák, hogy bár számuk folyamatosan csökken, kétezer év óta él Szíriában egy keresztény közösség, amely őrzi hitét és hagyományait és szeretne ott is maradni - mondta el Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök Szíriában tett látogatása után szombaton az MTI-nek.

Kiss-Rigó László pénteken tért haza Szíriából, ahol az országot sújtó konfliktusról és a humanitárius helyzetről folytatott megbeszéléseket Ahmed Bahreddín al-Haszún szíriai főmuftival, a szunnita közösség vallási vezetőjével; Afram al-Malúlival, a szíriai ortodox keresztény egyház vikáriusával; Samuel Rizkkel, az ENSZ fejlesztési programjának szíriai igazgatójával és Mario Zenari vatikáni nunciussal. A katolikus püspök felkereste Kharab Maqiyya település maronita közösségét, hogy átadja nekik a Szeged-Csanádi Egyházmegye híveinek adományát.

Kiss-Rigó László felidézte: a Szíriában ásatásokat végző magyar régészcsapat munkáját irányító Major Balázs hívta fel figyelmét a szíriai tengervidék egyik legnagyobb keresztény közösségére, amely kiterjedt humanitárius munkát végez nemcsak a keresztények, hanem minden rászoruló körében. Az ő munkájukat akarta segíteni, amikor gyűjtést hirdetett egyházmegyéjében, az azonban – mint mondta – számára is megdöbbentő volt, hogy egyetlen levelére két hét alatt 11 millió forintot adtak össze az egyházmegye hívei.


Kiss-Rigó László Szíriában

Hozzátette: amikor át akarta utalni a pénzt, arra kérték, személyesen vigye el, mert miközben “minden fillérért hálásak, a személyes jelenlét mint a szolidaritás jele szinte még fontosabb a közösség számára”.
Kiss-Rigó László kitért arra: az ázsiai országban több millió belső menekült él, akik nem akarják elhagyni szülőföldjüket, a keresztényeket pedig vezetőik is arra biztatják, hogy maradjanak. Legtöbbjük ezt is teszi, de az ő helyzetük sokkal súlyosabb, mint az országot elhagyóké. A nemzetközi segélyszervezetnek ugyanis Líbiában, Jordániában jelen vannak, de a sokmilliós belső menekülttel, árvákkal, özvegyekkel, öregekkel, akiknek kihalt a családja, akiknek a házát, települését szétlőtték és nincs hova visszamenniük, szinte senki nem foglalkozik.

Az országnak azokon a részein, ahol nem dúlnak harcok, próbálják a háborús területről menekülőket befogadni, sok esetben családok osztják meg velük otthonukat, de ezeken a területeken is rengeteg nehézséggel küzdenek: az állandó pénzromlással, ami miatt minden egyre drágább, az áram és egyéb szolgáltatások rendszeres kimaradásával és munkanélküliséggel – sorolta a püspök.
Kiss-Rigó László hangsúlyozta, hogy súlyos gond a kórházak és az orvosok hiánya, hiszen nem tudják megfelelően ellátni a sebesülteket. Hozzátette: a Szeged-Csanádi Egyházmegye évek óta ad ösztöndíjat a világ nehéz helyzetben lévő országaiból érkező, a Szegedi Tudományegyetemen tanuló diákoknak. “Ezt továbbra is megtesszük – mondta -, és megfontoljuk, hogy a lehetőségeinkhez mérten emeljük” az ösztöndíjas helyek számát, hogy a Magyarországon orvosi egyetemet végző diákok hazatérve segíthessenek a lakosságnak.

Kitért arra is, hogy a meglátogatott maronita közösség hat éve kezdte el építeni templomát, az épület szerkezetkész, a jelen helyzetben azonban nem tudják folytatni az építkezést, így az is felmerült benne, hogy ehhez próbáljon támogatást adni az egyházmegye.
“Nagyon nehéz megtalálni a prioritásokat – fogalmazott -, mert fontos a templomépítés és fontos a sebesültek ellátása is, de legalább ilyen fontos a leendő elit képzése, akik egyszer majd felépítik ezt a romba döntött országot.”