Több százezres kártérítést kap 13 egykori Magyar Gárda-tag

Jogerősen kártérítést ítélt meg pénteken több egykori Magyar Gárda-tagnak a Fővárosi Ítélőtábla, amiért a 2009. július 4-ei demonstráció résztvevőiként megsértette személyiségi jogaikat a rendőrség. A táblabíróság csökkentette a tizenhárom felperesnek megítélt kártérítést.

Gaudi-Nagy Tamás, a felperesek egy csoportját képviselő ügyvéd az MTI-t tavaly szeptemberben arról tájékoztatta, hogy hat felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer, egy “eszméletlenre vert” gárdistának pedig egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg a törvényszék.

A táblabíróság valamennyi összeget kétszázezer forinttal csökkentette, így hat felperes hatszázezer, hat négyszázezer, egy pedig nyolcszázezer forint kártérítést kapott. A perben a rendőrség jogi képviselője indítványozta a kártérítési összegek mérséklését.

A Fővárosi Ítélőtábla indoklásában hangsúlyozta: a rendőrség kérelme a kereset elutasítására nem volt alapos, mivel a rendőrök megsértették a felperesek személyiségi jogait. A jogerős döntés helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát és gyülekezési jogát. Egyedül a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét nem találta megalapozottnak a másodfokú bíróság. A rendőrségnek magánlevélben elnézést is kell kérnie a jogsérelmekért.

Budapest, 2014. július 5. Résztvevők vonulnak az Új Magyar Gárda „bajtársiassági napi” rendezvényén Budapesten, az Erzsébet téren 2014. július 5-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Budapest, 2014. július 5.
Résztvevők vonulnak az Új Magyar Gárda „bajtársiassági napi” rendezvényén Budapesten, az Erzsébet téren 2014. július 5-én.
MTI Fotó: Kovács Attila

Budapest, 2009. július 11. A Magyar Gárda tagjai felveszik egyenruhájukat a Jobbik Magyarországért Mozgalom demonstrációján, melyet a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról szóló döntés és a július 4-i, rendőri fellépés elleni tiltakozásul hírdettek meg, és ahol bejelentették a Magyar Gárda mozgalom újraalakulását. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án döntött arról jogerősen, hogy megszünteti a Magyar Gárdát, az egyesületet és a mozgalmat egyaránt. Két nap múlva ez ellen tiltakozva gyűltek össze a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai a fővárosi Erzsébet téren.

A rendőrség megtiltotta a Magyar Gárdát feloszlató jogerős ítélet ellen tiltakozó, valamint a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György melletti demonstrációt. Az Erzsébet téren összegyűlteket a rohamrendőrök körbevették és távozásra szólították fel. Miután ennek nem tettek eleget, a rendőrök könnygázzal oszlatták a tömeget, 216 embert pedig előállítottak, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét is.

Gaudi-Nagy Tamás akkori jobbikos országgyűlési képviselő 2010. október 4-én ismertette a Parlamentben újságírókkal a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét, amely szerint a rendőrség jogellenesen oszlatta fel 2009. július 4-én a gárdisták Erzsébet téri rendezvényét.