Harc a túlélésért - így képzik a katonaorvosokat

Tíz méter mély szakadék szélén egyensúlyozva, kidőlt fák törzsei alatt kúszva és egyéb akadályokat leküzdve, fegyverropogás közepette indul ellátni az aknára futott páncélozott szállítóban utazó sérült utasait a katonaorvos. Szerencsére ez csak egy gyakorlat speciális képzést kapott orvostanhallgatók közreműködésével, akik szükség esetén nemcsak a harctereken, de terrortámadás vagy más rendkívüli helyzetekben is bevethetők.

Országosan egyedülálló képzés indult három évvel ezelőtt a pécsi orvostudományi karon. A Műveleti Medicina Tanszék munkacsoport tagjainak fő feladata a honvédségi, katasztrófavédelmi és rendőrségi dolgozók egészségügyi képzése.

Katonaorvosok. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Katonaorvosok. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Bárhová hívhatják őket 

A résztvevők a hét végén a Mecsek egyik katonai kiképzésre kialakított akadálypályáját teljesítve, szinte harctéri körülmények között vizsgáztak.

– Jó kondiban kell lennünk, mert nem tudhatjuk mikor és milyen terepen lesz ránk szükség. Akármikor hívhatnak minket például erdős területre, és ki kell mentenünk a sérülteket – magyarázta az egyik hallgató a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.

Katonai elemeket is alkalmaznak 

A különleges erők számára kitalált kiképzőpályán katonai elemeket is használnak. Dr. Rendeki Szilárd főorvos, a Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelmi Orvostani Tanszék csoportvezetője szerint a műveleti medicina nagyon fontos része az orvosképzésnek.

A kurzus nagyon hamar népszerűvé vált a hallgatók körében, különösen a honvéd-, katasztrófa- és rendvédelmi orvostani kérdésekkel foglalkozó területet érdekel sokakat, köztük itt tanuló külföldieket is. Éppen ezért a programot szeretnék kibővíteni.

– A műveleti testnevelést szeretnénk az orvostanhallgatók számára kreditpontos kurzussá alakítani, a műveleti medicina kurzus mellé fejleszteni. Akár az egyetem összes hallgatójára is ki lehetne terjeszteni az edzésformát – mutatott rá Dr. Rendeki Szilárd.

Olyan, mint a valóságban 

A Mecseken lebonyolított vizsga során a hallgatóknak az elméleti ismeretekből is számot kellett adniuk, többek közt szimulált harctéri esetek megoldásával. Ehhez ugyanolyan kis orvoscsoportokat hoztak létre, mint a katonai ellátóegységeknél.

A hallgatóknak makettek segítségével egy tábori kórházat is fel kellett építeniük. Mivel egy kórház önmagában nem csak betegellátó helyekből áll, hanem nagyon fontos az energiaellátás, az elektromosság, a gyógyszertár, a pszichológiai elkülönítő rész, vagy a tábori kápolna, ezért egy logikai rendnek megfelelően kellett a feladatot teljesíteniük.

Dr. Molnár F. Tamás egyetemi tanár szerint a kórház makettezésére azért volt szükség, mert a konkrét fizikai kontaktus jobb emlékeket hagy az orvosjelöltekben.

Egy terrortámadás után is segíthetnek 

Természetesen nem lesz mindenkiből katonaorvos, és nem dolgozik majd harci körülmények között, viszont annak, amit a képzés során megtanult, hasznát veheti más rendkívüli körülmények között is.

– A hallgatók biztosan tudni fogják, mit kell tenniük egy szélsőséges, kritikus helyzetben, mint például egy terrortámadás. Az lenne a legjobb, ha minél több ilyen hallgató lenne, így akár a már végzettek számára is ki lehetne írni egy ilyen kurzus – húzta alá Molnár F. Tamás.