Gallóné: Elbuktuk a dolgot

A jövő oktatásáról tartottak konferenciát és kerekasztal-beszélgetést szakemberek, pedagógus szakszervezetek és baloldali ellenzéki politikusok csütörtökön Budapesten. Az Ifjú Demokraták (IDE) szervezte rendezvény felszólalói bírálták a kormány eddigi oktatáspolitikáját és az annak átalakítására tett javaslatait is.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője köszöntőjében az Orbán-kormány legnagyobb bűnének nevezte, hogy tönkreteszi az oktatást. Az ellenzéki politikus szerint a közoktatás értelmetlen központosításával “irgalmatlan pénzek mentek el a semmire”, attól pedig, hogy egy Klik helyett 57 lesz, az elv nem fog megváltozni. Egy végtelenségig centralizált közoktatási rendszer működik majd továbbra is, amely összeegyeztethetetlen az Európában sikeres oktatási rendszerekkel.

Az európai parlamenti képviselő szólt arról, hogy a szakképzésben is “egyre nagyobb a botrány”, aminek oka, hogy a képzésből kiveszik a közismereti tárgyakat, így a diákoknak nem lesz természettudományos műveltségük. Hozzátette: a szakképzés “bebetonozza” a fiatalokat abba a szakmába, amelyet 14 évesen választottak, miközben arra kellene felkészülniük, hogy többször is szakmát váltanak, amihez kompetenciákat, nyelveket kellene elsajátítaniuk.
További problémaként szólt arról, hogy a kormány hatalmas összegeket von ki a felsőoktatásból.

A világon mindenhol az okos technológiákba, a kutatásba fektetik a legtöbb pénzt, Magyarországon pedig épp az erre fordítható összegeket csökkentik. Niedermüller Péter szerint Balog Zoltán miniszter “legnagyobb bűne”, hogy folyamatosan támogatja és elősegíti az iskolai szegregációt.

A PDSZ bozótharcra készül

A szakértői kerekasztalon Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte: lát esélyt arra, hogy a mostani “tanárlázadás” elérje céljait, ehhez azonban “hosszú küzdelemre kell berendezkedni, és ez a küzdelem nem fogja nélkülözni a bozótharcot sem”. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításáról úgy fogalmazott: nem megszűnik, hanem megsokszorozódik.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Tanítanék mozgalom és kilenc szakszervezet együttműködési szándéknyilatkozatáról tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt 2016. április 1-jén. Újabb polgári engedetlenséget hirdetett a közoktatásban a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform április 15-ére, amennyiben a kormány április 12-én nem ül le velük tárgyalni. MTI Fotó: Marjai János

A 2010 előtt kormányzó szocialistáknak voltak jó ötleteik az oktatással kapcsolatban, de ezeknek nagyon alacsony volt a társadalmi elfogadottságuk – mondta Mendrey László, példaként említve a “kakaóbiztos” számítógépet. Hozzátette: a szakmában nagyon komoly elégedetlenség volt a pedagógusbérek miatt, és ezt a Fidesz-kormány “rendkívül ügyesen használta ki”.

PSZ: vagy leváltják a kormányt, vagy 180 fokos fordulat lesz

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy fogalmazott: “elbuktuk a dolgot, mert szakmai oldalról közelítjük meg a problémát, miközben ez kőkemény politika”. A probléma két esetben oldódhat meg: ha a kormány 180 fokos fordulatot vesz, vagy ha leváltják. Ez a kormány ugyanis alapvetően nem akar változtatni a közoktatás rendszerén. Ehelyett sok olyan intézkedést fognak hozni, ami “csitítja az elégedetlenséget”, és ezzel meg fogják nyerni a pedagógusokat – vélekedett.

IDE: összetettebb ügy az oktatás

Szarvas Koppány Bendegúz, az IDE egyik alapítója szerint a Fideszre eddig akkor lehetett nyomást gyakorolni, amikor elég széles társadalmi réteg tiltakozott elég hosszú ideig, mint az internetadó vagy a vasárnapi boltzár esetén. Az oktatás ügye ezektől annyiban különbözik, hogy bár mindenkit érintő, de jóval összetettebb ügyről van szó. Ezért lehetőleg egyszerű, egymondatos szlogeneket kellene megfogalmazni, mert azok mindig könnyebben számon kérhetők – tette hozzá.

Ellenzéki pártok: aggályos egyházi fenntartás

A politikai kerekasztalon részt vevő Arató Gergely (DK), Kiss László (MSZP) és Erőss Gábor (PM) egyetértettek abban, hogy a demokratikus ellenzéki pártok és a civil szakmai szervezetek sok mindenről ugyanúgy gondolkodnak, így a közoktatást érintő alapelvekről is, miközben az azonos célokat más-más eszközökkel érnék el. Valamennyien aggályosnak tartották, hogy a gimnáziumok majdnem fele egyházi fenntartású.

Erőss Gábor szerint pártja feladatának tekinti hogy az “egyházi intézményeknek az Orbán-rendszer által adományozott privilégiumokat megnyirbálja, vagy legalább kísérletet tegyen erre”. Arató Gergely pedig a korábbi kormányok által az egyházaknak adott kedvezményeket is visszavenné.

Kiss László megjegyezte: a Vatikánnal kötött megállapodás értelmezésében az MSZP-nek van vitája a Fidesz-kormánnyal, de az egyébként még Horn Gyula által aláírt megállapodást ők nem bontanák föl. Hozzátette: ez a megállapodás nem csak a katolikus, hanem valamennyi egyházra vonatkozik, ezért aki a megállapodást “bolygatja”, az nem csak a katolikus, hanem minden egyház állammal való viszonyát vitatja.