A gyilkosság előtt a szülők sem tudtak fiuk skizofréniájáról

A szobájába zárkózva remeteként élt már hosszú ideje az a budapesti férfi, aki tavaly késekkel támadt a NAV behajtóira és egyiküket meg is ölte. A férfiről a vele élő szülei sem tudták, hogy skizofrén, és elutasít minden kezelést, pedig a gyógyszerek hiányában hatalmasodhatott el rajta úgy a betegsége, hogy a téveszméi gyilkosságba kergették.

Egy késekkel őrjöngő férfihoz riasztották a mentőket és a rendőrséget egy pesterzsébeti házban 2015. február 23-án. A helyszínre érve egy halottat és egy életéért küzdő férfit találtak. Támadójukat az épületben fogták el.

Az áldozatok az adóhivatal végrehajtási főosztályának kormánytisztviselői voltak, akik azért érkeztek, hogy beszedjék a házban lakó, Péter nevű férfi adósságát. Korábban számtalan felszólítást küldtek már, az érkezésüket is jelezték, de ő egyikre sem reagált.

A végrehajtóként dolgozó férfi és társa 13:00 óra körül érkezett a házhoz, ahol Péter a szüleivel lakott. Az édesanya engedte be, és vezette fia szobájához őket. Az életben maradt áldozat elmondta, egy elsötétített helyiségbe léptek, Péter – mindkét kezében egy-egy tőrkéssel – előugrott, és kaszabolni kezdte őket. Nem tudtak kimenekülni a helyiségből, mert az ajtó zárva volt. Kollégáját addig szúrta, amíg mozgott.

Sikerült felhívnia a rendőrséget, de rémületében rossz címet adott meg, a mentősök és a rendőrök azonban a téves segélyhívás ellenére rátaláltak a csapdába esett férfira, aki életben maradt, de az egészsége tönkrement. Erős fájdalmai vannak, és a mai napig fél, ha valaki megáll a közelében.

A férfi betegségéről már évek óta tudtak az orvosai

A szakértők megállapították: a támadó elmebeteg, paranoid skizofréniában szenved, a téveszméi késztették öldöklésre. Munkahelyeként a Delta Force-t és a Delta Clarke-ot nevezte meg, állítása szerint Dunataszáron nukleáris robbantásban vett részt, sokáig hibernálták, és a támadás napján felsőbb szervektől kapott parancsra cselekedett.

A férfi téveszméiről már évek óta tudtak az orvosai. A gyilkosság előtt is többször kezelték pszichiátriai osztályon, hét évvel ezelőtt diagnosztizálták nála a paranoid skizofréniát. Ő azonban visszautasította a kezeléseket, ezért veszélyeztető tünetek hiányában hazaengedték. Az egészségügyi törvény ugyanis kimondja: a pszichiátriai betegnek is vannak személyiségi jogai, tehát ha el akar menni, nem lehet visszatartani.

Remeteként kuksolt

Péter azt is megtiltotta orvosainak, hogy rokonait felvilágosítsák az állapotáról, így az a megdöbbentő helyzet állt elő, hogy még a vele együtt lakó szülei sem tudták, hogy fiuk elmebeteg. Hiába látták, hogy éveken át remeteként kuksol otthon, és hozzájuk sem szól, hiába verte rendszeresen az apját, tűrtek. Ha tudtak volna is fiuk egyre súlyosbodó állapotának okáról, akarata ellenére akkor sem tehettek volna sokat, egyszerűen nincs külső segítség az ilyen élethelyzetbe került családok számára.

Mint kiderült, az adósság, amit áldozatai be akartak hajtani, a gyógykezelések miatt felgyűlt tb-tartozása volt. Somodiné Valló Erika ügyész a Kékfény című műsorban elmondta: az egészségügyi kezelések folytán a férfinek 430.872 forint adóhátraléka keletkezett.

rendőrség bűnügyi technikusai helyszínelnek 2015. február 23-án a XX. kerületi Géza utcában (MTI/Mihádák Zoltán)

Súlyos beteg lett az apa 

A NAV munkatársait megkéselő férfi apja képtelen feldolgozni a történteket, súlyos beteg lett. Anyja a bíróságon élt mentességi jogával, és látogatja fiát az elmegyógyintézetben. A vádhatóság kényszergyógykezelést kért a vádlottra, ítélet júniusban várható az ügyben.

Ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a vádlott elmeállapota tette elkövetésekor kóros volt, hiába ölt, nem bűnöző, mert nem fogta fel, mit tesz. Ezért börtön és büntetés helyett az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe küldik kényszergyógykezelésre.

Az elmebetegség nem múlik el, de kordában lehet tartani

A betegek átlagosan 4-5 évet töltenek az intézetben, de van, aki húsz éve él ott, és még mindig veszélyes. A betegeket félévente kötelezően megvizsgálják, hogy kiengedhetők-e. Az elmebeteg gyilkosok leírhatatlan kegyetlensége miatt újra és újra felkorbácsolja az indulatokat és a félelmeket, amikor kiderül, hogy az intézet valamelyik lakója hazamehetett.

Annak eldöntésében, hogy kinek mikor ér véget a kényszergyógykezelése, az igazságügyi elmeorvos szakértők kulcsszerepet játszanak.

Az úgynevezett adaptációs szabadság során az elbocsáthatónak ítélt kényszergyógykezeltet rendszeres és szigorú kontroll mellett próbajelleggel hazaengedik a családjukhoz. Ha ez az időszak sikeresen zárul, hazamehet az intézetből. A távozókat nem engedik teljesen szabadjára, elmegondozó felügyeli őket. A hozzátartozókat alaposan felkészítik, hogy miből vehetik észre a figyelmeztető jeleket, illetve értesítik a beteg lakókörnyezetét, többek közt a polgármestert, a helyi orvost. A legszerencsésebb helyzet, ha rokonaik visszafogadják őket, de az sem ritka, hogy soha többé nem akarják látni, különösen, ha valamelyik családtagját ölte meg. Ilyenkor elmeotthonban helyezik el őket, és csak bízni lehet abban, hogy valaki mindig odafigyel rájuk.

Budapest, 2015. február 23. A rendőrség bűnügyi technikusai helyszínelnek 2015. február 23-án a XX. kerületi Géza utcában, ahol meggyilkolták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik munkatársát, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek. A NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös közlése szerint késsel támadtak a NAV két, a munkáját végző alkalmazottjára. A kiérkező mentők egyikük életét már nem tudták megmenteni, kollégája viszont a műtéti beavatkozásnak köszönhetően túl van a közvetlen életveszélyen. A rendőrség a késelőt a helyszínen őrizetbe vette. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

(MTI/Mihádák Zoltán)

A jog csak akkor intézkedik, ha valami történik

De garancia nincs, mondja Baraczka Krisztina igazságügyi elmeorvos szakértő. Az egészségügy próbálja követni, kezelni, gyógyítani a betegeket, de ennél nem tudnak többet tenni, hiszen a jog csak akkor intézkedik, ha valami történik.

Az elmebetegség sosem múlik el, de kordában lehet tartani. A skizofrének bizonyos időszakokban teljesen beszámíthatók. Olyan is akad, aki annyira megtanul együtt élni a betegségével, hogy azonnal orvosi segítséget kér, ha változást érez magán, nehogy olyat tegyen, amit nem szeretne. Évek is eltelhetnek az intézet falai között, mire az ápolt rádöbben, mit tett. Ilyen esetben nagyon szerencsétlennek érzi magát, megviseli, van aki, megpróbál öngyilkosságot elkövetni.

A szakemberek szerint a komoly veszélyt a kezeletlen, elhanyagolt, rejtőzködő elmebetegek jelentik. Egy adat szerint, míg ezer skizofrén elmebetegből egy ezrelék követ el erőszakos tettet, addig a csupán személyiségzavarosnak számító, vagyis büntethető pszichopatáknál ez az arány százból ötven.