Jellemzően az elsőszülött fiúk számára nehezebb az óvodakezdés

Hároméves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti Köznevelési Törvény 2015. szeptember elsejétől. Az eltelt időszak számos tapasztalatot hozott, de továbbra is felmerülnek azok a kérdések, amelyekben bizonytalanok a szülők.

Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) főosztályvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy az összesen 379 ezer férőhelyre jelenleg 321 ezer óvodába járó gyerek jut. Hozzátette: a területi elosztás még nem egyenletes. Számos intézkedés történt az elmúlt években, állami és EU-s forrásokból is bővítették a kapacitásokat. Voltak és jelenleg is vannak célzott pályázatok – jegyezte meg.

A helyzet egyértelműen javul: állami és EU-s források állnak rendelkezésre és nőtt a szakember állomány is – jelentette ki a főosztályvezető. A 2016 februárjában kiadott uniós jelentésben a magyar óvodáztatást kifejezetten pozitívnak és követendőnek minősítették.

 

Kiemelte, hogy a törvény azért írja elő a kötelezettséget, mert a gyerekek érdeke is ez. Az esélyteremtés miatt fontos a szabályozás – hangsúlyozta. Korábban pont azokból a családokból nem mentek sokan óvodába időben, ahol erre leginkább szükség lett volna. A hátrányos helyzetben lévő családokat segíti a szabályozás.

Szombathely, 2005. október 17.Szombathelyen elkészült a Kőrösi Óvoda felújítása, melynek keretében a nyílászárókat és az életveszélyes csempeburkolatot hőszigetelt vakolatra cserélték, valamint a veszélyes játékok nagy részét EU-szabványos játékokra cserélték. MTI Fotó: Czika László

MTI Fotó: Czika László

Hozzátette, hogy ugyanakkor van lehetőség felmentésre: 3 és 5 éves kor között. A felmentést hivatalosan a jegyző adja, az óvodavezető és védőnő ajánlásával.

Fábián Katalin, a Magyar Óvodák Egyesülete elnöke azt mondta, hogy bár kötelező az óvoda három éves kortól, az érettség ezt befolyásolhatja. Megjegyezte, hogy az egyesület nem feltétlenül ért egyet a kötelezettséggel, mivel minden gyereket az érettségének megfelelően kellene az óvodába beíratni. A tapasztalatok alapján nem minden 3 éves gyerek fejlettségi szintje megfelelő az óvodához. Az intézmények pedig nincsenek felkészülve. Példaként említett a három éves, de még pelenkás gyerekeket.

Vida Ágnes gyermekpszichológus szerint fel lehet készíteni egy gyereket az óvodára. A kicsik mesék révén dolgozzák fel a világ dolgait,  hasonló helyzetek megteremtésével lehet őket segíteni – mondta a műsorban.

Gyakori probléma az is, hogy 3 éves kor előtt a gyerekek a családon kívül szinte nem is találkoznak más gyerekkel – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy nem egyforma a gyerekek szociális fejlettsége sem. Jellemzően az elsőszülött fiúk veszik nehezebben az akadályt. Ám a gyerekek könnyebben szoknak be közösségbe, ha a szülők, elsősorban az anya lelkileg felkészült rá – magyarázta. A pszichológus is szigorúnak minősítette a három éves korhatárt.