Csak papíron gyermekbarát az igazságszolgáltatás?

Egy közösségi oldalon néhány óra alatt gyűjtötték össze a bírság összegét annak az anyának, akit 100 ezer forintra büntettek, mert nem volt hajlandó kitenni a gyerekét annak, hogy az ötödik szakértő tizedszer is arról faggassa, miként molesztálta az apja. Az eset kapcsán jogvédők aggasztó bírálatokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a magyar igazságszolgáltatás még csak papíron gyerekbarát.

Évát lassan 10 éve gyötri a bűntudat, mert a két fiát nem tudta megmenteni a saját apjuktól. A volt férje óvodás korukban simogatta őket. Erről hivatalos papírja van, a molesztálás mégis büntetlen maradt.

A rendőrség szerint ugyanis a simogatás kommunikációs csatorna volt, nem pedig szexuális élvezkedés, így nem történt bűncselekmény. Az anya arra panaszkodott a Kékfény című műsorban, hogy a trauma valamiért nem volt szempont az eljárásban.

Pedig a tünetek tipikusak. A kisebb gyerek visszahúzódó, túl csendessé vált, a nagyobb pedig agresszív lett és erősen dadog. Az anyának nincs kétsége, áldozatok ők, az apáé és az igazságszolgáltatásé is egyszerre. A nagyobb gyereknek például már hétszer kellett elmesélni, hogy mit élt át.

Éva fiát először egy bírósági tárgyalóban, összesen hat idegen taláros ember hallgatta ki. Az maga volt a rémálom – mondta a nő. Igaz, akkor még nem léteztek gyerekbarát rendőrségi helyiségek.

Már játékosnak kellene lennie  

2012. február 29-én jelentette ezt be az akkori igazságügyi miniszter, majd ünnepélyesen átadta az ország egyik gyerekbarát kihallgató szobáját. Játékokkal szerelték fel a termet, hogy a kicsik minél jobban érezzék magukat, miközben arról mesélnek, mi történt velük. Jogszabályt is alkottak, amely kimondja: a gyerek érdeke mindennél fontosabb.

- Fontos, hogy egy gyereket csak akkor hallgassanak ki, ha a vallomása nem pótolható mással. Ha pedig ki kell hallgatni egy gyereket, akkor mindenek felett áll az ő érdeke, hogy újabb traumát ne okozzunk neki – közölte Nagy-György Csilla, az Országos Rendőr-főkapitányság kiemelt főreferense, a gyermek és ifjúsági ügyek országos koordinátora.

Szerinte egy módszertani útmutató is szól erről. A rendeletbe fogalmazott elvekkel nincs is baj, sőt azt még a jogvédők is világszínvonalúnak tartják.

Nem elég a speciális kihallgató

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő és Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza ugyanakkor hosszan sorolta a Kékfényben a problémákat. Horrortörténeteket meséltek arról, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik egy gyerekáldozat eljárása, főleg, ha szexuális bántalmazás történt.

Mindkét szakértő azt mondta, csak egy ígéret teljesült biztosan: ma már tényleg minden megyei kapitányságon működik gyerekbarát kihallgató szoba.

- Törekedni kell arra, hogy ilyen helyiségben hallgassák ki a gyereket, sőt, van olyan kapitányság, ahol kötelező is ez – közölte Nagy-György Csilla.

És kötelező minden gyerekvallomást is rögzíteni. Mégis már a nyomozás is rendszerint három ki-, illetve meghallgatással jár. A gyerek először a rendőrnek, aztán a nyomozási bírónak, utána pedig a pszichológus szakértőnek mesél.

Kéfény - gyermekbarát az igazságszolgáltatás

Tavaly összesen 89 gyereket molesztált valamelyik rokona, legalábbis ennyi eljárás indult. Az ORFK gyermekügyi koordinátora szerint a belső utasítások egyértelműek: ilyenkor a megyei kapitányságok nyomoznak, ott pedig ki van jelölve egy speciálisan képzett rendőr, aki kihallgatja a gyereket. Ők általában pedagógusok, sokszor maguk is édesanyák, édesapák.

- A gyermekközpontú igazságszolgáltatás megjelenésekor ráadásul sok képzés indult el. Folyamatos az utánképzés is, ami komoly pszichológiai felkészítéssel jár – tette hozzá Nagy-György Csilla.

Mást mutat a gyakorlat

A gyermekjogi szakértő mást tapasztal, szerinte az egész tréning kimerül egy egynapos konferenciában.

- Addig, amíg nem adunk választ arra a kérdésre, hogy ki hogyan hányszor és mi módon hallgatja meg a gyerekeket, nem tudunk gyerekbarát igazságszolgáltatásról beszélni. Sok megyében azt látjuk, hogy nem is használják ezeket a szobákat, mert azt mondja például a nyomozási bíró, hogy neki egyszerűbb, ha a gyerek megy hozzá, ő nem fog elmenni egy másik városba – magyarázta Gyurkó Szilvia.

Egyre jobban fáj

A gyerekbarát kihallgatókat nemcsak játékokkal szerelték fel, elrejtve telepítettek oda kamerákat is, hogy felvegyék, mit mesél a kicsi. Alapelv, hogy minél kevesebbszer, lehetőleg csak egyszer kell őt meghallgatni. Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter szerint a vallatás mindig újabb és újabb traumát jelent.

Legutóbb a Szigetszentmiklóson megkínzott gyerekek tárgyalásán derült ki, csak a bírósági tárgyalások alatt háromszor hallgatták ki a három gyereket, és háromszor meséltették el velük, milyen felfoghatatlan gyötrelmeken mentek át.

A vád szerint szüleik pici koruk óta elhanyagolták, gyakran félholtra verték őket, az apa pedig éveken át rajtuk élte beteges szexuális vágyait, az anya meg segített a férjének. Első fokon csak kiskorú veszélyeztetéséért ítélték el a szülőket, ám három hete az ítélőtábla úgy döntött, újra kell tárgyalni az egész ügyet. Az eljárásból aggasztó rendszerhibák sora rajzolódott ki.

Pedig az irány jó – vagy nem?

Sófi Gyula úgy látja, a gyerekbarát igazságszolgáltatási kampánnyal jó irányba fejlődik a rendszer. Ő például gyakran tart képzést rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak. Nagy az érdeklődés, és a gyerekpszichiáter azt tapasztalta, hogy a résztvevők tényleg meg szeretnék tanulni, hogy mire kell odafigyelni egy kihallgatáson.

- Jó esetben legalább egy egynapos konferencián részt vett már az a rendőr, aki kihallgat egy gyereket – mutatott rá a gyermekpszichiáter.

Hollandiában legalább egy 300 órás tréningen kell részt vennie annak a tisztnek, aki gyereket kérdezhet. Nálunk még arra sem mindig figyelnek, hogy ne a tetteshez hasonló korú, nemű rendőr vegye fel az áldozat vallomását – hívta fel a figyelmet Gyurkó Szilvia.

Nehéz a bizonyítás

Egy gyerek szexuális bántalmazását nehéz bizonyítani. Általában nincs tanú, a beismerés, a tettenérés ritka, ahogy a testi tünetek is. Senkit sem lehet ártatlanul elítélni. Ez is egy jogi alapelv.

A kérdés az, igazat mond-e a gyerek, és hisznek-e neki. Erről a bíró dönt, ha eljut egyáltalán addig az eljárás. Általában kulcsszerepet kapnak a pszichológus szakértők. Őket még a nyomozáskor kirendelik, meghallgatják a kicsit, figyelik a testbeszédét, hogy milyen szavakat használ. Élményszerű, amit elmesél, vagy nem? Ettől függ, hogy mi lesz az ítélet.

Kéfény - gyermekbarát az igazságszolgáltatás

Nem így kellene

Csakhogy szintén a szigetszentmiklósi ügy világított rá, nem előírás, hogy a szakértő gyerekspecialista legyen, egy általános pszichológus elég hozzá.

A szigetszentmiklósi gyerekek meghallgatásáról felvétel készült, azt végignézték a bírók. Megdöbbentek azon, amit láttak, hallottak. Gyerekbarát szobában, de egyáltalán nem gyerekbarát módszerrel nyüstölték a kislányt, aki ezért vissza is vonta az eredeti vallomását.

- Azért változtatta meg a vallomását, mert a szakértő rákiabált többször is, hogy hazudsz, hazudsz, ne hazudjál már! – emlékezett vissza Nehrer Péter, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnök bíró.

A legnagyobb gyerekről azt mondta a tanácselnök, hogy ő már betöltötte a 14. életévét, és a tárgyalóteremben hallgatták ki. Méghozzá úgy, hogy ott volt az anyja, apja, és az első bíró beültette mögé a szakértőt, akit meg kellett volna hazudtolnia. Ez sem éppen gyerekbarát eljárás.

Tízszer is átélhetik a borzalmakat

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint örülni lehet, ha egy gyerek ötnél kevesebb meghallgatással megússza.

Több olyan áldozatot is ismernek viszont, akivel már tízszer meséltették el a borzalmakat. Egyikük anyja utoljára megtagadta az együttműködést, ezért 100 ezer forintra büntették. A Patent Egyesület gyűjtést szervezett – egy nap alatt összejött a bíróság összege.

Egy-egy gyereket több szakértő is vizsgálhat, a gyanúsított is kérhet újabb és újabb kirendelést, és persze meghallgatást. Aztán a rendőrség lezárja a nyomozást, az ügyész vádat emelhet, kezdődik az úgynevezett bírósági szakasz.

Ilyenkor legalább egyszer, a tapasztalatok szerint sokkal többször újra kihallgatják a gyereket. A kicsivel szemben csak vadidegenek ülnek, igen, többes számban, mert tényleg sokan vannak. Hallgatja őt egy speciális bíró, a jegyzőkönyvvezető, az ügyész, az ő érdekeit képviselő kirendelt jogász.

A gyereknek ismét el kell mesélnie, hogy mi történt vele, ismét felszakadnak a sebek. Alaposan kikérdezik őt arról, hogy pontosan mi hogyan zajlott, mit tett vele a tettes. Részleteken múlhat a bíró döntése, az áldozatnak például le kell írnia az erőszaktevő nemi szervét, hogy az milyen formájú, méretű. Az ellentmondásokba könnyen belekapaszkodhat a védelem. A tisztázáshoz ismét meg kell hallgatni a gyereket, utána ismét felmerülhet kétely, következhet egy újabb kör – kifulladásig.

Belgiumban ezzel szemben úgy zajlik egy gyerek kihallgatása, hogy egy szakértő ül csak bent vele, és egy detektív tükör mögül, fülhallgatón jelezhetik neki a többiek, hogy mit kérdezzen – fűzte hozzá Gyurkó Szilvia.

Jönnek a káros hatások

A szülők arra panaszkodnak, hogy a gyerekek minden kihallgatás után megváltozik. Éva fia például sokkal jobban dadog.

A nyomozás megszüntetése után Éva pótmagánvádat nyújtott be, de formai okok miatt végül azt is elutasította a bíróság. Az anya azt mondta, az iskola sincs felkészülve egy szexuálisan zaklatott gyerek kezelésére. Az ő fiát például kiközösítették a többiek, a tanárok sem értették, hogy a molesztálás miatt lett agresszív.

Az anya tehetetlennek érzi magát, nem tud segíteni a fián azon túl, hogy évek óta terápiára hordja. Ő azonban legalább kap szakszerű kezelést, hogy együtt tudjon élni a fájdalommal.

A gyermekjogi szakértő hozzátette ugyanis, hogy a büntető rutineljárásnak nem része, hogy terápiát biztosítsanak. Vannak olyan megyék, ahol egyáltalán nincs ellátás.

Magyarországon csak egyetlen helyen foglalkoztak ingyen kifejezetten szexuálisan zaklatott gyerekek kezelésével. Múlt időben, mert az Eszter Alapítvány gyakorlatilag bezárt, pénzhiány miatt másfél éve nem vállal már beteget. Jogvédők tapasztalatai szerint az áldozatok többsége most semmilyen kezelést nem kap.