Helsinki: a NATO csatlakozás bonyodalmakhoz vezetne Oroszországgal

Amennyiben Finnország csatlakozna a NATO-hoz, az erősítené az ország biztonságát, emellett azonban komoly bonyodalmakhoz vezetne a szomszédos Oroszországgal - derül ki a helsinki kormány által megbízott munkacsoport pénteki jelentéséből.

Egy nyílt konfliktusnak Oroszországgal kevés a valószínűsége, ugyanakkor Finnország NATO tagsága éles politikai választ váltana ki Moszkvától, ami hatással lenne a két ország kereskedelmi kapcsolataira – olvasható a Juha Sipila finn kormányfőnek készített jelentésben.

Helsinki, 2009. április 20. A hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó Dmitrij MEDVEGYEV orosz elnök integet, miután távozik a Helsinki Egyetemről 2009. április 20-án. (MTI/EPA/DMITRY ASTAKHOV)

A katonailag semleges Finnországnak 1340 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.

Az irat nem tett közvetlen javaslatot a csatlakozásra, viszont azt fogalmazta meg, hogy egy közös finn-svéd jelentkezés a szervezetbe jobb stratégiai választásnak bizonyulhat, mintha mindkét állam külön-külön csatlakozna.
“Ez egy átfogó stratégia kérdése” – jelentette ki Sipila pénteken újságírók előtt.
“Kisebb államok nem túl gyakran változtatnak külpolitikájuk alapvető irányelvein” – tette hozzá a finn kormányfő, aki szerint a változtatás lehetőségére abban az esetben van szükség, ha megváltozna a biztonsági helyzet.
A finnek mindössze 22 százaléka támogatja az országcsatlakozását az észak-atlanti szervezethez, míg 55 százalékuk elutasítja ezt – közölte a YLE finn közszolgálati televízióadó.

A finn tagság megduplázná a NATO keleti határának hosszát, és erősítené a katonai szervezet balti-tengeri jelenlétét.
Ugyanakkor Svédország nélkül a finnek a NATO egy nehezen védhető előőrse lenne – derül ki a jelentésből.
Sipila elmondta: Helsinki és Stockholm megállapodtak abban, hogy nem fogják “meglepni egymást” a csatlakozás kérdésében.

Az északi államok fokozták katonai együttműködésüket, mióta Oroszország 2014-ben magához csatolta a Krímet.
Áprilisban pedig két orosz katonai repülőgép többször is közel repült a Donald Cook amerikai rombolóhoz a Balti-tengeren, ami nyilatkozatháborút váltott ki Washington és Moszkva között.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken leszögezte: ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, Moszkva megteszi a “szükséges katonai-technikai intézkedéseket”.

A stockholmi kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kíván csatlakozni az észak-atlanti szervezethez, ugyanakkor négy ellenzéki párt támogatja a svéd tagságot.
Finnország az 1917-es orosz forradalom eseményei során nyerte el függetlenségét, amelyet csaknem elvesztett a második világháborúban. A hidegháború ideje alatt Helsinki szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápolt a Nyugattal, emellett igyekezett elkerülni a konfrontációt Moszkvával.