Nem tud fizetni? 180 nap után jöhet a legrosszabb

A magyar lakosság egy része több hitelt vett fel az elmúlt években, mint amennyit biztonsággal törleszteni tudott. Sokan küzdenek anyagi gondokkal, szakértők szerint azonban nem mindegy, hogy mióta nem fizeti az adós a törlesztőrészeteket.

A késedelem első 3 hónapjában, vagyis a behajtási szakaszban a bank SMS-ben, levélben, vagy telefonon keresztül igyekszik felvenni a kapcsolatot az ügyféllel abból a célból, hogy információt kaphassanak a késedelem okáról.

Az első 90 nap nagyjából arról szól, hogy a pénzügyi intézmény, ügyfélkapcsolati módszerekkel igyekszik kapcsolatot teremteni az ügyféllel annak érdekében, hogy valamilyen közös megoldást találjanak. Kulcsfontosságú, hogy az ügyfél is együttműködést tanúsítson, vegye át a leveleket, olvassa el a felszólításokat. Abban nagyon sok hasznos információ van, ami a későbbiekben fontos lehet számára – magyarázta Fülöp Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti bank helyettes szóvivője a Summa című műsorban.

90 nap után sincs minden veszve 

A követeléskezelési szakaszban, 90-180 napos késedelem esetén, amennyiben az áthidaló megoldások nem vezettek eredményre, a hitelnyújtó intézmények gyakran bíznak meg követeléskezelő társaságot.

A legtöbb esetben még ekkor is van lehetősége a hitelesnek olyan alternatív fizetéskönnyítő lehetőségeket igénybe venni, mint például a részletfizetés, az ingatlan önálló értékesítése, a futamidő vagy a tőkefizetési türelem meghosszabbítása.

180 nap után jön a legrosszabb

Ha az adósnak 180 napon túl húzódó késedelmi időszakban sem sikerül megállapodnia a hitelintézettel, az intézet felmondja a szerződést, és a legrosszabb forgatókönyv lép életbe: a végrehajtás. Végső soron végrehajtásra kerülhet az összeg, amely kiterjedhet az ügyfél vagyonára, jövedelmére, ingóságaira és végül ingatlanjaira is. Ráadásul a végrehajtásnak illetéke és egyéb költségei is vannak, amelyet hozzáírnak a követelés összegéhez.

Fotó: Shutterstock

Illzstráció. Fotó: Shutterstock

Minden egyes szakaszban van ugyanakkor lehetőség jogorvoslatra, amit végrehajtási kifogásnak hívnak, és külön jogszabály rendelkezik róla. A bíróság tud érdemben dönteni arról, hogy az eszközökön miként lehet változtatni.

Nyoma marad 

Ha az ügyfél nem fizeti vissza tartozását, annak a későbbi hitelfelvételre nézve is vannak következményei. Ugyanis, ha a tartozás mértéke meghaladja a legkisebb összegű havi minimálbért, és a késedelem folyamatosan, több mint 90 napon keresztül fennáll, a hitelező elküldi az ezzel kapcsolatos információkat a Központi Hitelinformációs Rendszernek.

Fülöp Zsuzsanna szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor valamilyen fizetési nehézséget újabb és újabb hitelekkel próbálnak az ügyfelek megoldani, akkor az hosszútávon soha nem vezet túl sok jóhoz. A Központi Hitelinformációs Rendszerbe való bekerülés azt jelenti, hogy egy következő hitelfelvétel vagy teljes egészében lehetetlenné válik, vagy sokkal szigorúbb feltételek mellett lesz lehetséges.

A hitelintézetet egyébként semmilyen jogszabály nem kötelezi, hogy áthidaló megoldást találjon az ügyféllel, de közös érdek, hogy az adós vissza tudja adni a kölcsönt.