Újrakezdi életét a lányát meggyilkoló anya

Ágnes a létező legsúlyosabb bűnt követte el: megölte a saját gyermekét. Mégsem egyszerű felette ítéletet mondani. A nő nyugtatót kevert fogyatékos gyermeke joghurtjába, majd maga is bevett belőle. Ő túlélte, lánya azonban a belélegzett hányadék miatt tüdőgyulladást kapott, és egyébként is legyengült szervezete ezzel a betegséggel már nem birkózott meg. Ágnes most esélyt kapott a bíróságtól, hogy újrakezdje az életét.

Ágnes 25 évvel ezelőtt egy súlyosan sérült gyereknek adott életet. A gyermek agysorvadása miatt sem beszélni, sem mozogni nem tudott. Az anya életét ettől fogva magatehetetlen gyermeke gondozása töltötte ki, mert egyetlen percre sem hagyhatta magára. Hiába élt családban, férjére és anyósára keveset számíthatott. Az is elhangzott korábban a családban, különösen a vádlott férjének édesanyja részéről, hogy ő, vagyis a vádlott a hibás abban, hogy beteg gyerek született, sőt, hogy mindezt szándékosan csinálta, mert nem akar dolgozni – mondta Pribusz Ágota ügyész az M1 Kékfény című műsorában.

Ahogy nőtt a gyerek, úgy szaporodtak a gondok

20 éves korára már jóval mázsán felül volt a lány súlya, anyja mozdítani is alig bírta, ráadásul a gyerek bioritmusa megfordult, nappal aludt és éjjel volt aktív. Ágnesnek ehhez is alkalmazkodnia kellett.  A nőnek élete abból állt, hogy Juditot megetesse és mozgassa. 25 év után azonban Ágnes teljesen felőrlődött. Egy különösen megerőltető éjszaka után már csak arra tudott gondolni, hogy pihenni akar, és nem akar felébredni. Hajnalban, Judit joghurtjába 250 darab nyugtatót kevert, és megetette vele, saját maga pedig 300 darabot vett be egy pohár vízzel.

Amennyiben feloldhatatlannak tűnő lelki problémája van, a 116 111-es telefonszámon éjjel-nappal hívhatja a Kék Vonal lelkisegély-vonalat. A hívás ingyenes.

A nő utolsó gondolata az volt, hogy legyen végre vége mindennek. Kevesen tudják azonban, hogy a nyugtatók önmagukban nem vezetnek halálhoz – mondta a tárgyaláson meghallgatott igazságügyi orvosszakértő. Tóth Zsuzsanna hangsúlyozta: nincs halálos dózisa, tehát önmagában a gyógyszer hatóanyag halálos eredményhez nem vezet. A túladagolt nyugtatók ugyanakkor heveny mérgezéses tüneteket okoznak, a szervezet hányással próbál könnyíteni magán. Ebbe viszont már könnyen bele lehet halni, ha a hányadék eltömíti a légutakat. A haldokló anyát és a lányt csak órákkal a mérgezés után, a déli órákban találta meg a család, holott végig otthon voltak. A kiérkező mentők az utolsó percben találták meg őket.

Az anya felépült, a lány meghalt

Anya és lánya kórházba kerültek.

Pár napon belül mindketten jobban lettek, az anya felépült, a lány azonban belélegzett hányadék miatt később tüdőgyulladást kapott, és egyébként is legyengült szervezete ezzel a betegséggel már nem birkózott meg. Mindezt azért volt fontos tisztázni, mert ez bizonyította, hogy az anyának tevőleges köze van lánya halálához – a mérgezés nélkül nem kapott volna tüdőgyulladást. Ágnesnek ezért most minősített emberölésért kell felelnie, amiért minimum 10 év börtön jár. Az ügyész azonban végül szokatlan indítványt tett: a kiszabott szabadságvesztés próbaidőre való felfüggesztését.

A törvény szerint korlátlanul enyhíthető a büntetése annak, aki a bűntett elkövetésekor olyan elmeállapotban van, hogy nem képes belátni tette következményeit. Az ügyész szerint Ágnes nem volt a maga ura, amikor öngyilkos akart lenni, és a legsúlyosabb büntetést már úgy is elszenvedte.

„Tudom azt, hogy mit követtem el (… ) ez engem úgyis életem végéig el fog kísérni…” – fogalmazott Ágnes a bíróságon.

Két év börtön, felfüggesztve

A bíróság végül úgy döntött, hogy nem küldi börtönbe az asszonyt, de azt sem hagyhatja, hogy tette büntetlenül maradjon. Két év börtönt kapott, öt évre felfüggesztve. „Elfogadjuk és magunk is így valljuk, hogy valóban, ebben az esetben nem a törvény szigorát kell alkalmazni, bármilyen súlyos a bűncselekmény. Egy magára hagyott ember elkeseredett cselekedetéről volt szó” – fogalmazott Köszler Ferenc, a Győri Törvényszék tanácselnöke.

Londonban vagy akár San Franciscoban teljesen megszokott látvány, ha egy anya súlyosan fogyatékos gyerekével vásárol egy plazában. Itthon azonban sokszor még a játszótérről is kinézik az ilyen családokat. Pedig a kutatások azt bizonyítják, hogy az ép gyerekeknek is jót tesz, ha nem zárják el őket a fogyatékos társaiktól. Türelmet, toleranciát tanulnak és egyáltalán nem igaz, hogy visszaveti a szellemi fejlődésüket.

10 ezer emberről a család gondoskodik

Magyarországon 8-12 ezer olyan fogyatékos embertársunk él, aki napi 24 órás felügyeletre szorul. A felmérést végző alapítvány vezetője szerint a szociális otthonokban, melyeket mostanában amúgy is sok kritika ér, alig a negyedüknek van hely. A többiekről, majd 10 ezer emberről, a családja gondoskodik. „Kapaszkodjunk meg: 30 százaléka ezeknek a családoknak semmifajta támogatást nem kap. Tanyákról, eldugott helyekről beszélünk, ahol az emberek semmiféle, sem társadalmi, sem pénzbeli segítséget nem kapnak” – fogalmazott Pordán Ákos, a Kézenfogva Alapítvány ügyvezetője.

Azok a szülők, akik Ágneshez hasonlóan halmozottan fogyatékos gyermekről gondoskodnak, gyakorlatilag kiszorulnak a társadalomból, a négy fal között élik az életüket. Kapcsolataik teljesen leépülnek, így sokszor még azokat a támogatásokat sem kapják meg, amelyek járnának nekik,  mert nem is tudnak a létezésükről.

„Sajnos az esetek többségében azt kell mondjuk, hogy elveszítjük a régi barátokat, akár még a házastársat is, mert maguknak a szülőknek is nehéz ezt feldolgozni. Mert annyira eltér a megszokottól, annyira más, mint a társadalmi elvárás, annyira nem tud még a többségi társadalom mit kezdeni egy fogyatékos gyermekkel, a kollégák, a szomszédok, hogy kiszorulnak a legtöbb körből és marginalizálódnak”- fogalmazott Pordán Ákos.

Kinézik a családot, ha furcsa a gyerek

Az elszigetelődés jelensége nem csak azokat sújtja, akik halmozottan fogyatékos gyereket nevelnek. A többség ugyanis már akkor is kinézi a családot, ha csak egy kicsit furcsa a gyerek – meséli Emília, aki 11 éve neveli Down szindrómás fiát.

„Több, mint 30 lakás van abban a társasházban, ahol lakunk. Érdekes módon vannak olyanok, akik könnyedén el tudják fogadni a fiamat, hogy ő is egy kis szomszéd. És persze nem fog odaköszönni, hogy csókolom, de ettől még nem fog embert enni. És van olyan, aki ha átesik rajtam, akkor sem tud köszönni” – mondta.

Magyarországon 500 ezer, vagyis minden huszadik ember él kisebb-nagyobb fogyatékkal. Az utcán, a hivatalokban vagy bevásárlóközpontokban mégsem látjuk őket ilyen arányban, a legtöbben ugyanis nem bírják elviselni a rosszalló pillantásokat, a lekezelő megjegyzéseket. Gondviselőik pedig osztoznak a sorsukban és együtt vonulnak önkéntes száműzetésbe.

Emília szerint azonban csak annak van esélye, aki nem fél felvenni a kesztyűt.

„Aki elfogadja azt, hogy oké, akkor én periférián vagyok, nekem el kéne tűnnöm a pincében inkább, őket sokkal nehezebben fogják tolerálni, mert elfogadják az ő vesztes pozícióját. Akik a legdurvábban reagálnak kívülről, ezek az emberek félnek a legjobban, hogy ők is ilyen helyzetben kerüljenek” – fogalmazott.

Új esélyt kapott

Ágnes, ahogy a bíróság fogalmazott, családban élt ugyan, de igencsak magányosan. A gyerekével csak ő törődött, vele viszont senki. Öt évvel ezelőtt egyszer már megpróbált véget vetni az életének, ezután már csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be az újabb tragédia. Ágnes azonban most kapott egy esélyt a bíróságtól, hogy újrakezdje az életét. Elhagyta a férjét és 25 év után újra dolgozik.