Zarándokok tömegei érkeznek a hétvégén Rómába. De nem csak az ünnepek környékén jellemző a vallási turizmus, reneszánszát éli a Szent Jakab zarándokút és egyre népszerűbb a magyar Camino is. Sőt, van, ahol már egyetemi szinten oktatják a vallási turizmust.
Csak 2013-ban több mint kétszázezer ember teljesítette a Szent Jakab utat – ismertebb nevén az El Caminót. Reneszánszát éli a híres zarándokút, amelynek története a 11. századig vezethető vissza. Ekkor persze főképp vallásos okokból indultak neki, ma már nagyon sokan azért kezdenek bele a több hétig tartó túrába, hogy választ kapjanak egy-egy súlyos kérdésre, problémára. Sokan érzik úgy, hogy egyszer csak hív az út.
Ez motiválta Galgóczy Zsófiát is, amikor elindult az Ibériai-félszigetre, az első útjára, idén pedig már a negyedik El Caminójára készül. Ahogy a Kossuth Rádió Közelről című műsorában mesélte, sok minden történt vele az elmúlt években, és ezeket szerette volna a helyükre tenni. Galgóczy Zsófia úgy véli, aki egy ilyen útra elindul, kérdéseket kell feltennie önmagának, s biztos benne, hogy ezekre az út megadja a válaszokat.
A Magyar zarándokút dél-alföldi szakaszának avatásának résztvevői a Bács-Kiskun megyei Solton, a zarándokpihenőnél 2014. november 22-én. MTI-fotó: Kovács Attila
A Szent Jakab út magyarországi szakasza 200 kilométeres, Budapestről indul, Lébényig halad, ahol egy nyolcszáz éves Szent Jakab templomnál ér véget, s nyolc nap alatt járható végig. Háromnapi gyaloglás után lehet becsatlakozni az ausztriai szakaszba, majd Svájcon, Franciaországon és Spanyolországon át vezet az út Santiago de Composteláig.
Dukát Csilla, a Szent Jakab Baráti Kör elnöke, aki maga is többször végigjárta az El Caminót, különbséget tesz vallási turista és zarándok között. Előbbit inkább a hely érdekli, ahol emelkedettségben, lelki élményben lehet része. A gyalogos zarándok pedig útközben él át mély lelki élményeket.
A vallási turizmust már tanítják
A vallási turizmus olyannyira népszerű lett az utóbbi években, hogy van, ahol már tanítják is. A Nyugat-Magyarországi Egyetemen 2010 óta működik a vallási turizmus szakirány.
Varga Józsefné dr. Horváth Mária, az egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense elmondta: a szak népszerűsége az indulás óta töretlen, évente 8-10 fő választja ezt a képzést.
A hallgatók szentírás-tudományi, vallástudományi ismereteket, szakrális művészettörténetet, művelődéstörténetet tanulnak, valamint a rendezvényszervezés, a marketing témákban is a vallási utakra vonatkozó ismereteket sajátítják el. A végzett hallgatók nagyon keresettek, kormányhivataloknál, utazási irodáknál is el tudnak helyezkedni, számolt be Varga Józsefné dr. Horváth Mária.
Az egyházi épületeket is hasznosítják
A rendszerváltás után sok egykori egyházi épület került vissza az egyház tulajdonába. Ezek egy részét megpróbálták hasznosítani, de sok olyan ingatlan van, amely üresen áll, ilyen például a nagykanizsai ferences kolostor.
A templom nemrég megújult, de a mellette lévő kolostorra nem volt pénz. Az épületben volt fiúkollégium, majd a városi könyvtár, 2001 óta üres. Most úgy tűnik, új funkciót kaphat: a ferences látogatóközpontban a tervek szerint múzeum, sörfőző manufaktúra, kávézó és szabadtéri színpad is lesz, ha a város megkapja a remélt támogatást. Nagykanizsa közelében halad majd el egy zarándokút is, és a város vezetői szeretnék, ha a ferences kolostor fontos turisztikai látványosság lenne.
