A Cassini kiszúrta a Titán legmagasabb hegycsúcsait

A NASA Cassini űrszondájának csapata azonosította a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak legmagasabb pontját.

Az égbe törő csúcs mintegy 3337 méteres, a Mithrim Montes névre keresztelt hegylánctrióban fedezték fel. A kutatók azt is kiderítették, hogy a hold összes magas hegycsúcsa körülbelül 3000 méteres.

A vizsgálathoz a Cassini radarkészülékének felvételeit és egyéb adatait használták fel. Ez a műszer át tud pillantani a Titán atmoszféráján, hogy felfedje a felszíni részleteket. Az eredményeket a 47. Hold- és Bolygótudományi Konferencián ismertették, Texasban.

Hegyláncok triója a Titán Mithrim Montes régiójában, ahol a hold legmagasabb hegycsúcsát is azonosították. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASI)

Hegyláncok triója a Titán Mithrim Montes régiójában, ahol a hold legmagasabb hegycsúcsát is azonosították. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASI)

A Titán legmagasabb hegyeinek nagy része a jelek szerint az egyenlítő közelében terpeszkedik. A szakemberek további, hasonló magasságú csúcsot azonosítottak a Mithrim Montes területén, valamint a Xanadu néven ismert, viharvert régióban. Ezenkívül az Európai Űrügynökség (ESA) Huygens szondájának landolási helyszíne közelében is felleltek elszigeteltebb csúcsokat.

A vizsgálatot eredetileg azért kezdték meg, hogy megkeressék a Titán kérgében az aktív zónákat, azokat a helyszíneket, ahol dinamikus erők formálták a terepet, talán a nem is olyan távoli múltban.

A Földön a hegyeket és szirteket általában olyan helyszíneken lehet megtalálni, ahol a természeti erők a felszínt felfelé nyomják. Az erózió erői – beleértve a szelet, esőt és vízlefolyásokat – lassan elkoptatják őket. A Himalája és az Andok olyan helyszínek, ahol a belső erők máig ügyködnek. Az Appalache-hegység sokkal ősibb aktivitást reprezentál, amely valamikor hasonlóan gigantikus csúcsokat hozott létre, ezek azóta elkoptak.

A Cassini azt is feltárta, hogy a Titánon is jelen van eső, illetve folyamok, amelyek koptatják felszínét. A kutatók szerint ez a folyamat azonban sokkal lassabb, mint bolygónkon, mivel tízszeres Föld-távolságra fekszik a Naptól, ezáltal kevesebb energia áll a koptató folyamatok rendelkezésére.

A Titán eme térképe bemutatja a Nemzetközi Csillagászati Unió elnevezte hegyek elhelyezkedését. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem/USGS)

A Titán eme térképe bemutatja a Nemzetközi Csillagászati Unió elnevezte hegyek elhelyezkedését. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem/USGS)

A Titán jeges kérge folyékony víz mély óceánjának tetején ül, ami valószínűleg úgy viselkedik, mint bolygónk felső köpenye. Amint a hegyépítő folyamat véget ér, ezek a folyékony rétegek – a Föld a felső köpenye és a Titán folyékony óceánja – lehetővé teszik a kéreg megnyugvását. Emellett, a Titánon a mélyben nyugvó vízjég alkotta alapkőzet lágyabb, mint a földi. Eme jellegzetességek miatt a kutatók nem hiszik, hogy a holdon kialakuló hegyek olyan magasságokba törhetnének, mint földi analógiáik, amelyek elérhetik a közel 9 kilométert is.

A Titán magas hegyei azt sugallják, hogy bizonyos aktív tektonikai erők – például a hold forgásával, a Szaturnusz árapály-erőivel, vagy a kéreg lehűlésével kapcsolatosak – befolyásolhatják a felszínt. A kutatók következő feladata felderíteni, milyen folyamat hozhat létre ilyen magas csúcsokat a jeges óceáni világon.

A Cassini-Huygens-misszió a NASA, az ESA és az Olasz Űrügynökség közös projektje.