A „kutyagyárak” végét jelentheti az új ebtörvény

Eltűnhet az összes nem magyar kutyafajta Magyarországról? Ettől tartanak a kutyás gazdák, de a tenyésztők is, miután a kormány kijelentette, hogy a Parlament elé viszi a kutyatörvényt, hogy abban kimondja: ezentúl az állam csak a kilenc kiemelten fontos kutyafajta törzskönyvezését tartja magánál.

Módosíthatja az ebtenyésztésről szóló törvényt az Országgyűlés csütörtökön. A jövőben csak a kilenc, különösen védendő magyar kutyafajta tenyésztői működhetnek állami hatósági felügyelet alatt. Egyes ebtenyésztők ezt úgy értelmezik, hogy ezzel egyszerűen megszűnne a többi kutyafajta esetében a törzskönyvesítés, ráadásul szerintük egyéb módon is hátrányosan érintené őket a döntés.



Erről egyáltalán nincs szó – hangsúlyozta a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakembere, a Magyar Pumi Klub elnöke. Árkosi József a Helyi Híradóknak kifejtette: a tervezet alapján a jövőben az állam valóban csak a különösen védendő kilenc magyar ebfajta – a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla, illetve a magyar agár – tenyésztését felügyelné, de a többi fajta sem marad „gazda” nélkül. Hiszen azok a szakma, vagyis a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesület alá kerülnének át.

Magyarországon jelenleg 55 államilag elismert szakmai tenyésztőszervezet működik, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak nyilván. Ma a különböző egyesületek saját maguk által meghatározott, egyéni előírások alapján adják ki a kutyák származási lapjait, törzskönyveit. Ezek az előírások sok esetben eltérhetnek az Ebtenyésztők Világszövetségének szabályozásától. A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy ezt a sok eltérő szabályt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete egységesíthesse és azt előírhassa az alá tartozó hazai szervezeteknek.

„Ma katasztrofális, átláthatatlan és ezért kijátszható a helyzet az ebtenyésztésben, mert sokan, sokféle előírást, saját szabályt követnek. Az új szabályozás viszont visszaterelné a rendes kerékvágásba a szakmát az annyit bírált, támadott helyzetből.

Hortobágy község, 2011. szeptember 17. Kiss Gábor Nudli nevű, mudi fajtájú kutyája juhokat terel a hortobágyi pásztorok és magyar hagyományőrző pásztorkutyások találkozóján, Hortobágyon. Az eseményen a pumi, puli és a mudi fajták tenyészszemléje mellett országos terelőbajnokságot is rendeztek. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nudli, a mudi fajtájú kutya juhokat terel a hortobágyi pásztorok és magyar hagyományőrző pásztorkutyások találkozóján, Hortobágyon, 2011-ben. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt



A Magyarországon egy év alatt törzskönyvezett kutyák száma - bármilyen fajtájúak voltak is - évi 20 ezerről 8 ezerre esett vissza. Sokan időközben fel is hagytak a tenyésztői szakmával, vagy külföldi cégbe vitték ki a tenyésztői tevékenységüket, mert a túlbürokratizálás ellehetetlenítette őket.

Ezzel a tervezett törvénymódosítással véleményem szerint ismét fellendülhet a magyarországi ágazat és nőhet, nemcsak a magyar fajták törzskönyvesítése” – részletezte Árkosi József.

Hangsúlyozta: a változás tehát nem érinti hátrányosan az egyéb ebfajták tenyésztőit. A különbség annyi, hogy azokat már nem az állam, hanem egységes előírásokkal a szakma felügyelné. Az egyes felügyeleti szervek, mint az adóhivatal vagy az állategészségügyi hatóság azonban természetesen továbbra is ellenőrizhet mindegy egyes tenyésztőt.

Az új szabályozásnak köszönhetően – a szakember szerint – több lesz a törzskönyv, emellett a tenyésztők a világszövetség által elismert és egységes kutyás dokumentumokat használnak majd.

Így például a Magyarországon született ebeknek egyforma kritériumok szerint kiállított származási lapjuk lesz. Ez elejét veheti a korábban gyakorta előforduló csalásoknak és akár vissza is szoríthatja a titkos „kutyagyárak” számát is. Utóbbiakból számos működik szerte az országban.

Felsőörs, 2008. április 8. A Felsőörsön lakó Veingartner Csabáéknál családtagként nevelik Mimit, az egyhónapos kecskegidát (j). A kis gida gazdájával és szüleivel, Marcival, az apjával, valamint Micivel, az anyjával szokott sétálni a felsőörsi szőlőskertek között. A csapathoz tartozik még Pille, a nyolcéves puli (b), a kisgida legjobb barátja, és játszótársa. MTI Fotó: Nagy Lajos

Illusztráció - MTI Fotó: Nagy Lajos



Az ilyen „tenyésztők” által exportált állatok pedig vagy nem rendelkeznek orvosi papírokkal és származási lappal, vagy sok esetben ezek hamisak, sem az orvosi dokumentáció, sőt akár a születési időpont sem igaz rajtuk.

Ráadásul jelenleg bizonytalan egészségügyi hátterű és pszichésen sérült kutyákat is árulhatnak.

Az egységesítés viszont az illegális kutyaszaporítóknak – akik sokszor áldatlan állapotok közt nevelik az állatokat – jelentősen megnehezíti a dolgát.

A módosítás nagy előnye lehet a szakember szerint az is, hogy a magyar kutyafajták ezzel még közelebb kerülnek ahhoz, hogy előbb bekerüljenek a Nemzeti Értéktárba, azt követően pedig akár a Hungarikumok közé.