Futótűzként terjed a burkatilalom Egyiptomban

Új jogszabályon dolgozik az egyiptomi parlament: legújabb törvénytervezetükben megtiltanák a burka és az arcot eltakaró fátylak nyilvános viseletét. Ha a bíróság is egyetért, Egyiptom lesz az első muzulmán vallású ország, ahol tilos burkát viselni közterületeken.

A törvényhozók azzal érveltek, hogy a teljes arcot eltakaró fátyol iszlámellenes, hiszen a Korán csak azt írja elő, hogy a nők szerényen öltözködjenek és takarják el a hajukat - írja az Independent.

Fotó: Twitter

Fotó: Twitter



Az Al-Azhar egyiptomi egyetemen összehasonlító jogtudományt oktató egyik professzor szerint épp ideje lenne törvénybe foglalni a burka-tilalmat, hiszen a fátyol nem iszlám követelmény, sőt: még csak nem is teljesen iszlám eredetű öltözködési szokás.

A teljes arcot eltakaró lepel valójában zsidó eredetű, még az iszlám előtt jelent meg az Arab-félszigeten, ebből következik, hogy valójában nem létezik Korán-utalás a kötelező használatára - emelte ki a brit lapnak nyilatkozó oktató.

Burka, nikáb, csador, hidzsáb

A burka általában kék vagy fekete színű, ruha fölött szokták hordani, van olyan típusa, ahol csak a nők szeme látszódik ki, de eredetileg nem takarja az arcot. Kifejezetten a nyilvános helyekre készült.

Nikábnak azt a kis kendőt hívják, amit a nők az arcuk elé "lógatnak", és csak a szemüknek hagynak egy kis részt.

A csador egy olyan földig érő köpeny, ami alatt szintén mindennapi öltözetet lehet hordani, viszont egyre ritkább a színes verziója. Nem takarja el a nők arcát.

A hidzsáb viselésére Mohamed próféta szólította fel a nőket, az arab szó jelentése takaró és egy a hajat elfedő kendőről van szó. Ennél azonban sokkal nagyobb tartalommal bír, mert erkölcsösséget és szerénységet tükröz a muszlimok szemében.

A történetéhez hozzátartozik, hogy Mohamed próféta korában ilyet viseltek a zsidó asszonyok és a keleti keresztények egyaránt, tehát nem volt ismeretlen ruhadarab.