Megosztja az ebtenyésztőket az új törvénytervezet

Az állam a tervezet szerint kivonul az ebtenyésztés felügyeletéből, a nemzeti ebfajták felügyeletét azonban megtartja. A hazai kutyatenyésztő körökben azonban többen úgy vélik, ha csak 9 kutyafajta tenyésztését szabályozzák, azzal megnőhet a kontrollálatlan szaporítás veszélye.

A különösen védendő kilenc magyar ebfajta: a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla és a magyar agár kivételével minden más ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozás megszűnne.

Bürokráciacsökkentésre hivatkozva törvénymódosító javaslatban kezdeményezte a földművelésügyi miniszter, hogy a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradjanak hatósági felügyelet alatt.

A többi fajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása teljesen megszűnne.

„Az  agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő-szervezet van, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak fenn, ami indokolatlan terhelést jelent az államigazgatásnak” -  magyarázta a lépés okait Fazekas Sándor.

Bevezetnék a magyar ebfajta fogalmát, ahova azon fajtákat sorolnák, amelyek "Magyarország természetföldrajzi környezetében" alakultak ki, továbbá tartásuknak, használatuknak és tenyésztésüknek történelmi hagyománya van.

Az ettől eltérő fajták tenyésztőinek törvényi elismertsége a jogszabály elfogadása után fél évvel szűnhet meg.

MTI Fotó: Krizsán Csaba



Arra ösztönöznék a tenyésztőket, hogy inkább magyar fajtával foglalkozzanak

A Földművelésügyi Minisztérium a hirado.hu megkeresésére úgy fogalmazott: sem Európában, sem a világ többi részén nem ismert az ebtenyésztésnek a hazaihoz hasonló szabályozása, ez a tevékenység mindenhol a civil világ részeként működik.

A magyar ebfajták kiemelt védelemben fognak részesülni, elsősorban azért, hogy a populációkat megőrizzük, illetve ösztönözzük a tenyésztőket és tartókat arra, hogy magyar kutyával foglalkozzanak - jelentette ki a tárca

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt



Vitáznak a pártok is a kérdésben

A múlt héten a képviselők megkezdték a törvénymódosítás tárgyalását a parlamentben.

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka akkor azt mondta: olyan javaslat van a Ház előtt, ami esélyt ad a korábbi áldatlan állapotok megszüntetésére, a törzskönyvezett kutya fogalmának újra értéke lehet Magyarországon.

Hozzátette, hogy az ebtenyésztési ágazat a törvénymódosítással megkapja az önrendelkezés lehetőségét.

A Fidesz tehát támogatja a javaslatot, az MSZP azonban nem, mivel szerintük ezzel a törvénnyel azon ebekre, amelyek nem magyar fajták, a törvényi rendelkezések nem vonatkoznak majd, ráadásul érdemi kontroll nélkül működhetnek majd egyesületek és tenyésztők, akik az ebek jelentős részét tenyésztik.

A vitában a Jobbik és az LMP vezérszónoka az  ipari méretűvé vált kutyaszaporítás elleni fellépést szorgalmazta.

Ikotity István LMP-s képviselő azt mondta: a MEOE adja ki a nemzetközi törzskönyvet, "a kutyabiznisz" pedig alapvetően exportra épül. Szerinte ezzel a Fidesz végleg meghátrál az üzleti érdekek előtt, csak az őshonos kutyafajtákat menti ki a tenyésztési káoszból, a többi fajta esetében "szabad utat enged a posztkommunista kutyaszaporítási biznisznek".

A jobbikos Magyar Zoltán is úgy értékelte, hogy a kormány feladta a küzdelmet azzal, hogy kivonul az ebtenyésztés területéről.

Szerinte a problémákat eddig sem tudták egymás között rendezni a szervezetek, és az nem megoldás, hogy a kutyafajták 90 százalékára nem vonatkozik a törvény.

MTI Fotó: Máthé Zoltán



A szakmát is megosztja a döntés

Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége óriási jelentőségűnek tartja a Földművelésügyi Minisztérium törvénymódosításának javaslatát: szerinte ezzel a bürokrácia kivonul egy hobbi állat tenyésztésének teljesen felesleges állami szabályozásából.

Mint fogalmazott, abban bíznak, hogy pár év alatt kemény, meggyőző munkával vissza lehet hozni a tenyésztőket a hazai törzskönyvezési regisztrációba, mely szerinte segít a szaporítók elleni harcban is, mivel a törzskönyvezett kutyák vásárlási lehetőségével csökkenthető a szaporítók piaci térhódítása.

"Nemzeti fajtáink számára támogatjuk az állami tenyésztési kontroll megtartását, mivel a továbbiakban állami segítséggel lehetőség nyílik a legmodernebb állattenyésztési eljárások finanszírozására is. Ide értve a genetikai vizsgálatok bevezetését, génbank létrehozását" - tette hozzá.

A hirado.hu által megkérdezett kutyatenyésztőket azonban megosztja a kérdés: egyikük név nélkül nyilatkozva azt mondta, Magyarországon közel 3-4 millió kutya van, amelynek töredéke a törzskönyvezett kutya - a tenyésztés pedig kontrollált folyamat.

A megkérdezett ebtenyésztő elmondta, a tenyésztésnek tenyészthetőségi feltételei vannak, a szaporítás pedig az, amikor a szaporító egyetlen érdeke, hogy minél több kutya szülessen és minél többet tudjon értékesíteni.

„Ha nincs szervezet, aki kontrollálja a kérdést, akkor ezzel pont oda jutunk, ahol akkor tartottunk, amikor először rendezni akarták a kérdést 1998-ban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy azzal, hogy csak 9 kutyafajtát szabályoznak, megnőhet a kontrollálatlan szaporítás veszélye.

Egy másik - szintén névtelenséget kérő - tenyésztő szerint jelenleg a szakmai körökben óriási problémák vannak, amit rendbe kellene rakni szakmailag és törvényekkel is.

Szintén úgy vélte, hogy ha nincs állami hatás a területre, ezt a kérdést civil részről nem lehet rendbe rakni.

Ráadásul - tette hozzá - minél inkább zavaros egy terület, annál inkább tudnának a szaporítók működni.

„Ez az állatvédők érdeke is lenne, hogy támogassák az elismert tenyésztő szervezeteket (ETSZ), hiszen így le lehetne csökkenteni a szaporított kutyák számát, de a törzskönyvezett kutyák körét is tisztán tudnánk tartani” - fogalmazott a kutyatenyésztő.

Az állatvédők ott érdekeltek, hogy az egyes fajták fajtamentései és ETSZ-ei együtt tudnak dolgozni, és a kontrollált tenyésztés mellett kevesebb lenne a mentésre szoruló kutyák száma is - fejtette ki.

Mi lesz a szaporított kutyával?

A brit RSPCA állatvédő szervezet friss jelentése szerint 2015-ben 75 százalékkal növekedett a Magyarországról, Litvániából, Lengyelországból, Romániából és Írországból az Egyesült Királyságba érkező kölyökkutyák száma az egy évvel azelőttihez képest, ami azt jelenti, egy évben több mint 33 ezer kutyát exportálnak a fent felsorolt országokból.

A probléma abból adódik, hogy a kutyák nagy része szaporítótelepekről származik.

A Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint ugyanakkor az illegális szaporítás és az élőállatok - így a kiskutyák - exportálása állatjóléti és élelmiszerlánc-felügyeleti kérdés, amit az illetékes hatóságok megfelelő súllyal kezelnek.

Ezek a visszás cselekvések és a hozzájuk kapcsolódó jogsértések nem tartoznak az ebfajták tenyésztési szabályozása tárgykörébe, valamint az FCI (Fédération Cynologique Internationale, Kinológiai Szövetség) előírások szerint eljáró ebtenyésztők és ebtenyésztő szervezetek tevékenységi körébe - közölték.

Nehéz felkutatni az illegális telepeket

A Nébih elmondása szerint az állategészségügyi szolgálat a mezőgazdasági haszonállatok és a kedvtelésből tartott állatok tartását egyaránt ellenőrzi.

Elsősorban kockázatbecslés alapján, előre tervezett módon jutnak el valamennyi bejelentett állattartó telepre.

"Az illegális telepek felderítése természetesen sokkal nehezebb, elsősorban állampolgári bejelentések és a társadalmi állatvédő szervezetek segítségével tudunk eljutni ez utóbbi helyekre" – fogalmaztak a hirado.hu megkeresésére.

Jelenleg a tenyésztési hatóság éves felülvizsgálat keretében ellenőrzi a tenyésztőszervezet működését, a tenyésztőszervezet tenyésztési programjában foglaltak betartását. Ezen kívül bejelentés, panasz alapján, hatósági eljárás keretében vizsgálja a hatóság az egyes tenyésztőszerveztek vagy tenyésztők tevékenységét – közölte a hatóság.