Parlamenti választást tartanak szombaton Szlovákiában

Szombaton parlamenti választást tartanak Szlovákiában, a mostani voksolás a rendszerváltoztatás óta már a kilencedik, az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte óta pedig a hetedik lesz.

A 10,7 millió eurós összköltségűre tervezett választáson 23 politikai párt és mozgalom listájára és az ezeken induló közel 2900 képviselőjelöltre adhatja le voksát az ország mintegy 4,4 millió választásra jogosult polgára, köztük csaknem hetvenezer első választó. Országszerte közel hatezer választóhelyiségben szavazhatnak reggel héttől este tízig.

Berényiék és Bugárék is esélyesek

A vonatkozó szlovák szabályozás szerint legkésőbb két héttel a voksolás napja előtt lehetett nyilvánosságra hozni felméréseket a választáson induló pártok támogatottságáról. Ezeknek a közvélemény-kutatásoknak az eredményei egyértelműen a jelenlegi kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) győzelmét vetítik előre.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke nyilatkozik a közmédia stábjának, miután kihallgatták a verebélyi rendőrségen 2013. szeptember 3-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Berényi József  (MTI/Krizsán Csaba)



A felmérések szerint még további 6 politikai csoportosulásnak van érdemi esélye átlépni a 150 fős parlamentbe való bekerüléshez szükséges 5 százalékos szavazati küszöböt. Köztük van a felvidéki magyar választók voksaiért küzdő, Berényi József vezette, jelenleg parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) és Bugár Béla magyar szavazatokra is számító vegyes pártja, a Most-Híd is. A szlovákiai parlamenti választásokon valamivel több mint 400 ezer felvidéki magyar választó vehet részt, ez az összes választásra jogosult polgár megközelítőleg 9 százaléka.

Bugár Béla. Fotó MTI

Bugár Béla. Fotó MTI



Minden második ember szavazna

A választási részvételről készült felmérések 50-55 százalékra teszik a résztvevők várható arányát, ami - ha igaznak bizonyul - akár a legalacsonyabb részvétel lehet a szlovákiai parlamenti választások eddigi történetében. Eddig 2006-ban mérték a legalacsonyabb részvételi arányt, 54,6 százalékot, 2012-ben a választásra jogosultak 59,1 százaléka adta le voksát.

Egy esetlegesen alacsony részvételi arány a stabil és fegyelmezett választói bázissal rendelkező pártoknak kedvez, és hozzájárulhat néhány meglepetéshez is, tekintve, hogy az idei választáson több olyan listaállító politikai mozgalom is indult, amelyek támogatottsága a bejutási küszöb körül mozog.

Ez részint azzal összefüggésben lehet fontos, hogy a biztos befutónak tartott Iránynak a töredékszavazatok szétosztása után lesz-e szüksége koalíciós partnerre, és ha igen, akkor milyen erősre, részint pedig amiatt, hogy elvben lehetővé válhatna egy sok pártból álló kormányváltó koalíció létrejötte is.

Csak kisebb botrányok voltak

Ez utóbbira egyébként megfigyelők szerint széles körű társadalmi igény nem mutatkozik, egyebek mellett azért sem, mert Robert Fico kabinetjének az elmúlt négy évben csak néhány kisebb botránnyal kellett megküzdenie, ugyanakkor látványos jóléti intézkedéseket megvalósítva tudtak kormányozni.



Nincs kormányváltó hangulat annak dacára sem, hogy a pozsonyi törvényhozás történetének alighanem legviharosabb megbízatási időszakát tudhatja maga mögött. Az ellenzék 28 rendkívüli ülést indítványozott többnyire kormánytagok menesztését szorgalmazva, például csak Ficót háromszor akarták leváltani.

Ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak, és jelentős médiafölénye ellenére az ellenzék a pedagógusok mintegy másfél hónappal ezelőtt beindított tiltakozássorozatából is csak viszonylag keveset tudott profitálni. Ezt mutatja az is, hogy a parlamenti ellenzék pártjainak támogatottsága az elmúlt négy évben nem javult, és erre utalhatnak az alacsony választási részvételről tanúskodó felmérések is. Utóbbiak üzenete azért nem teljesen egyértelmű, mivel a részvételi szándékot az előző két parlamenti választáson is alábecsülték.

Tekintve a hangulatot és azt, hogy az ország főbb gazdasági mutatói az elmúlt négy évben javultak, megfigyelők szerint elmondható, hogy a szombati parlamenti választás tétje leginkább az európai uniós politika és a visegrádi együttműködés aktuális és hosszú távú összefüggéseiben értelmezhető. Ebben ugyanis Robert Ficóék az uniós migránskvótákat határozottan elutasító álláspontja ellentétben áll ál azzal a csendes kommunikációval, amelyet ebben a kérdésben a parlamenti ellenzék többsége folytat.

Végeredmények a hajnali órákban várhatóak

A szombati voksolás után elsőként este tíz órakor a napközben készült exit poll felmérések eredményeit hozzák nyilvánosságra. Érdemi részeredmények éjfél előtt, nem hivatalos végeredmények a hajnali órákban várhatóak, a hivatalos végeredményeket pedig vasárnap jelenti be a Központi Választási Bizottság (ÚVO). Az új összetételű parlament 30 nappal a hivatalos végeredmények kihirdetése után ül össze először.