A ruhakölcsönző 100 ezer forintos büntetést kért egy gimnazistától két nap késésért. Az összeg a diák által aláírt szerződés szerint jogos volt, de felmerül a kérdés, egy fiatalkorú aláírhat-e egy ekkora összegről szóló kötelezettségvállalást. Jogszerű-e, hogy a késedelmi díjat egy apró betűs rész rendezi. A szalagavatók után következnek a bolondballagások, az érettségi bankettek, mire figyeljünk? Erről volt szó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kedden.
Noviczky Csilla, a Budapesti Békéltető Testület szakértője a műsorban elmondta: szervezetüket olyan esettel keresték meg, mely során a szülők, tanárok alig vették le a terhet a diákok válláról. Egy fiatal úgy ítélte meg, miután az osztályban megszavazták, ő felvállalja a szalagavatóval járó szervezési feladatokat. Egy szerződés született kölcsönzésről, melyben a diák elfogadta az általános szerződési feltételeket.
A fiatalok a ruhákat ezután egyenként vitték volna vissza, mivel azonban azt látták a kölcsönző honlapján, hogy nincsenek nyitva hétvégén, úgy gondolták, azt hétfőn is elég lesz megtenniük. Ekkor szembesültek azzal, hogy máris két nap csúszásban vannak, ami rögtön százezer forintot jelentett.
Illusztráció – MTI/Kollányi Péter
A műsorban konkrétan meg nem nevezett cégről a szakértő elmondta: annak honlapján nincs általános szerződési feltételek rovat, csupán a hasznos tudnivalók alatt kérdés-felelet formájában adnak információt. „Arra az esetre viszont, ha kapok egy ruhát egy szalagavatóra, és azt keresem, vissza kell-e vinnem ezt a hétvégén, vagy elég lesz hétfőn, nem bizonyult elégségesnek a tájékoztatás” – jegyezte meg Noviczky Csilla.
Arra a kérdésre, hogy egy fiatalkorút kötelezhet-e egy ilyen szerződés, a szakértő elmondta: 18 éves kor alatt elvileg nem köthető olyan megállapodás, mely a mindennapi élet megszokott szerződési körén (pl. bevásárlás) kívül esik. A ruhakölcsönzés nem megszokott dolog, ahhoz az ügyfélnek kell rendelkeznie bizonyos érettséggel, hogy megértse, mit ír alá, majd ezt másokkal közölni is tudja. Az eset megítéléséhez ugyan egyedi elbírálás szükséges, de nagy valószínűséggel nem álltak fenn azok a feltételek, melyek szerint a megállapodást a fiatal megköthette volna.
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen szerződés semmisnek tekinthető-e, a szakértő úgy válaszolt: a semmisség feltételeként mindig az eredeti állapotot kell visszaállítani. „Nálam nincs ruha, és nem is fizetek érte. Ez a helyzet azonban már csak azt követően merülhet fel, amikor a 30 gyerek egy napig használta az öltözékeket. Valamilyen kompenzáció így mindenképpen jár.”
Hozzátette: jogszabálysértő, ha nem egyértelműek az általános szerződési feltételek, esetleg nem hozzáférhetőek a honlapon. Ez ellen közérdekű keresetet is lehet indítani, mely során a bíróság a helyzet megváltoztatására kötelezheti a vállalkozást.
Hegedűs Dóra, a Promtime Rendezvényszervezés vezetője a műsorban elmondta: általában olyan diákok és végzős osztályok keresik meg őket, akik „nem jutnak dűlőre” a szervezésben. Ők a szerződést igazgatókkal, osztályfőnökökkel íratják alá, esetleg olyan a diákokkal, akik elmúltak 18 évesek. Hangsúlyozta: minden esetben szülői értekezlet keretében adnak tájékoztatót a lehetőségekről.
Hegedűs Dóra elmondta: a szalagavatói kölcsönzési időszak alig néhány hónapra sűrűsödik össze, és a báli szezon már nem tolódik ki január, februárra. A kölcsönzőknek novemberre-decemberre kell besűríteniük a kölcsönzést. Amennyiben pénteken nem viszik vissza a ruhát, a kölcsönzők a hétvégén azt nem tudják kitisztítani, pedig hétfő-kedden már vinné tovább egy másik csoport. A késedelmi kamat ebből a megközelítésből jogosnak tekinthető – fogalmazott.
