Megbízhatunk-e a robotokban vészhelyzetben?

Egy új kísérletből kiderült, talán nem is olyan nehéz meggyőzni az embereket, hogy bízzanak meg egy robotban. Az atlantai Georgiai Műszaki Egyetem alanyai készséggel követtek egy mentőrobotot a szimulált tűzeset során, még akkor is, ha a kijárattal éppen ellentétes irányba vezette őket.

Alan Wagner, a kutatás egyik szakembere kifejtette, az emberek a jelek szerint elhiszik, hogy ezek a robotikai rendszerek többet tudnak a környezetről náluk, és soha nem hibáznak. Szavai szerint kísérleteikben a tesztalanyok egészen addig a pontig követték a robotot, amikor már valódi vészhelyzet esetén testi épségüket veszélyeztették volna.

A kísérletben 42 önkéntest kértek meg rá, hogy kövessenek egy megkülönböztető színekkel ellátott mentőrobotot. A gép elvezette őket egy konferenciaterembe, ahol ki kellett tölteniük egy felmérést a robotokról, illetve elolvasniuk egy, a témába nem vágó cikket. A kutatás valódi célját nem árulták el nekik.

Bizonyos esetekben a robot – amelyet egyébként egy rejtőzködő kutató irányított – az önkénteseket rossz helyiségbe vezette, vagy kétszer körbe-körbe vitte őket, mielőtt beléphettek a megfelelő szobába. Míg a konferenciahelyiségben tartózkodtak, a kutatók mesterségesen füstöt generáltak, ami beindította a tűzriasztót. A szobából kilépve a tesztalanyok észlelték a füstöt, illetve a robotot, amely a jelzett kijárattal ellentétben az épület hátsó traktusa, egy másik kijárat felé irányította őket.

Egy látogató kezet ráz egy puha robotkézzel egy tokiói kiállításon 2009-ben. A Squse japán vállalat fejlesztette robotkéznek 21 mesterséges izma van pneumatikus működtető egységekkel, amelyekkel az ujj egyes ízületei behajlíthatóak és kinyújthatóak. Emellett CCD-kamerával szerelték fel, és az emberi kézhez hasonlóan képes megmarkolni a tárgyakat. (Fotó: AFP)

Illusztráció – Egy látogató kezet ráz egy puha robotkézzel egy tokiói kiállításon 2009-ben. (Fotó: AFP)

Paul Robinette, a vizsgálat másik szakembere kifejtette, arra számítottak, hogy miután a robot a rossz helyiség megcélzásával már elvesztette az alanyok bizalmát, vészhelyzetben nem fogják követni. Ennek ellenére minden önkéntes a robot instrukcióit követte a füst észlelésekor.

Az eredmények azt sugallják, hogy amennyiben az embereknek bemutatnak egy bizonyos feladatra tervezett robotot – ahogyan a teszt során is -, valószínűleg automatikusan bíznak benne, hogy ellátja feladatát. A teszt után készített felmérés is arról árulkodott, hogy az önkéntesek kifejezetten azért követték a robotot, mert az a „vészhelyzeti irányítórobot” jelzést viselte.

Annak kiderítésére, milyen mély is a bizalom, elvégeztek egy sor ellenőrző kísérletet. Kisebb önkéntes csoportot ugyanezen tesztnek vetettek alá, de egyéb kihívásokkal. Például a robot néha elromlott vagy megállt a kezdeti séta során, ilyenkor előjött egy kutató és bocsánatot kért a robot teljesítményéért. Mindennek ellenére a vészhelyzet során szinte mindenki a robotot követte.

Egy másik kísérletben a robot egy elsötétített szoba felé irányította az embereket, ahol a bejáratot részben egy bútordarab foglalta fel. Hat alanyból kettő megpróbált átpréselődni az akadályon, ahelyett, hogy az akadálymentes útvonalat választotta volna.

A váratlan eredmény újabb darab abban a kirakósban, amit a robotikusoknak meg kell oldaniuk. Ha az emberek nem bíznak eléggé a robotokban, azok nem lehetnek sikeresek a katasztrófák utáni mentésekben. Viszont az sem jó, ha az emberek rosszindulatú vagy meghibásodott gép utasításait követik.

A vészhelyzeti ember-robot bizalom kiépülését elsőként tanulmányozó kutatást a tervek szerint március 9-én mutatják be egy új-zélandi konferencián.