Georg Spöttle: csak az erő hat

A biztonságpolitikai szakértő szerint abban a helyzetben, ami a görög-macedón határon történt, indokolt lenne a hadsereg segítségét kérni, páncélos járművekkel felvonulni, könnygázt és gumilövedéket bevetni.

Szinte háborús helyzet alakult ki a görög-macedón határnál Idomeniben. Mintegy ötszáz migráns áttörte a görög rendőrök sorfalát, majd a görög-macedón határt jelképező szárnyaskaput feszítette szét. A macedón rendőrök könnygázzal és hangbombával szorították vissza a migránsokat. Többen - köztük gyerekek és újságírók is - megsérültek.

A határon a napokban 6500 menekült torlódott fel, mert Macedónia nem hivatalosan lezárta a határait, és csak szíriai, afganisztáni és iraki menekülteket enged be korlátozott számban.

Döbbenetes, de várható volt

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint döbbenetes, de várható volt, ami a görög-macedón határnál történt, miután 20-25 ezres tömeg gyűlt fel. A rendőri erő kevés volt egy ekkora tömeg megfékezéséhez. A szakértő úgy véli, ez újra elő fog fordulni, hiszen még nem oldódott meg a helyzet, a migránsok folyamatosan jönnek a Földközi-tengerről. Görögország megpróbálta leállítani a hajóforgalmat, kompokkal azonban mégis viszik át őket a szárazföldre.



Nagyon kemény eszközökre lenne szükség

A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, ilyen helyzetben már nagyon kemény eszközökre lenne szükség. Olyan vízágyúkra például, mint amilyeneket a német rendőrség rendszeresített. Azoknál a vízbe könnygázt lehet keverni, amely ha a migránsok ruhájába, hajára kerül, lassan párolog és „órákra elveszi a kedvüket attól, hogy demonstráljanak, vagy megpróbálják áttörni a határt”.

Georg Spöttle hangsúlyozta: indokolt lenne a hadsereg segítségét kérni, páncélos járművekkel felvonulni, könnygázt és gumilövedéket bevetni. Azok az emberek ugyanis, akik migránsoknak, politikai, háborús menekülteknek nevezik magukat, komoly bűncselekményt követnek el, áttörnek egy államhatárt, sérülést okoznak az ott szolgálatot teljesítő erőknek.

Idomeni, 2016. február 29. Illegális bevándorlók próbálják áttörni a kerítést a macedón-görög határon az észak-görögországi Idomeni felől 2016. február 29-én. Mintegy 300 iraki és szíriai menekült kidöntötte a határkerítés egy részét tiltakozásul amiatt, hogy a hatóságok szerintük túlságosan alacsony számban engedik át a migránsokat Macedóniába, hogy folytassák útjukat Európa északi része felé. (MTI/AP/Jánisz Papanikosz)



A szakértő az M1 aktuális csatornán beszélt arról is, ahogy Budapesten a Keleti-pályaudvarnál, vagy Röszkénél is voltak hangadók, a görög-macedón határnál szintén ez történt. Hibának nevezte, hogy a hangadókat, akik felhergelik a tömeget, a görög rendőrség nem vette azonnal őrizetbe.

Georg Spöttle hozzátette: ismerve ezeknek az embereknek a mentalitását, a tárgyalás nem vezet eredményre, csak az erő hat. A migránsok megtapasztalták, hogy Európa puha, át lehet menni a határokon – kivéve Magyarországén -, és látják, hogy ha erőszakot alkalmaznak, el tudják érni a céljaikat.

Érhető, hogy nagy a feszültség

Arra a kérdésre, hogy a migránscsoportokon belül is egyre gyakoribb az összetűzés, s vajon ezt a hatóságoknak meg kell-e fékezniük, Georg Spöttle úgy válaszolt, a migránsok között mintegy 170 nemzetiség van. A szomáliaiak gyakran összekapnak az etiópokkal, a szírek és az afgánok között állandó konfliktus van. Érhető, hogy nagy a feszültség, hiszen az emberek napokon át várnak a határnál, nem alszanak, rendkívül ingerlékenyek, miközben mindig van egy kis remény az átjutásra, és ilyenkor elég egy rossz szó, hogy egymásnak menjenek.

Tavasszal több tízezer ember indulhat el

Georg Spöttle félőnek nevezte, hogy ha ilyen nagy felgyülemlés lesz, tavasszal több tízezer ember indulhat el a magyar határ felé is. A legrövidebb út ugyanis Magyarországon és Ausztrián át vezet Nyugat-Európába, s megpróbálhatják ugyanúgy megrongálni a magyar határt, ahogy azt ma megtették a görög-macedón határnál. A szakértő hangsúlyozta: a magyar kormány minden szükséges intézkedést megtesz, drónok, helikopterek figyelik a határt, a „felderítők és a speciális erők rendkívül motiváltak”. Georg Spöttle szerint Magyarország abban is példát mutat, hogyan kell egy határt védeni.

Európában nincs radikális iszlám szervezkedés

Több biztonságpolitikai szakértő hívta fel a figyelmet arra a kockázatra, hogy a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokban több-kevesebb muszlim kisebbség él, amellyel egyesülve veszélyes gócpontot tudnak képezni a migránsok. Georg Spöttle ezzel kapcsolatban azt mondta: Bosznia-Hercegovinában voltak ilyen törekvések, néhány vallási vezetőt le is kapcsoltak, de ez nem volt számottevő. Hozzátette: nincs tudomásuk arról, hogy Európán belül radikális iszlamisták szervezkedést folytatnának.

Berlinben elkeserítő a helyzet

Georg Spöttle, aki nemrégiben érkezett vissza Berlinből, a németországi helyzetről azt mondta: elkeserítő a helyzet, az utcán már a migránsok dominálnak, nagyon nagy számban vannak a földalattin, a bevásárlóközpontok előtt ülnek, durván beszólogatnak a nőknek, rossz a közhangulat. Angela Merkel változatlan menekültpolitikáját pedig döbbenetesnek nevezte – hozzátéve, az a politikus, aki látja az ezekből az emberekből áradó kriminális energiát, és még mindig azt hiszi, hogy menedékkérők, nem méltó a posztjára.