Jönnek az „őrzők” táblákkal, székekkel: még mindig jó üzlet a lomizás?

Bár 2013 óta lopásnak minősül a lomizás, mégis úgy tűnik, nem sikerült teljes mértékben visszaszorítani, és még mindig fel-fel bukkanhatnak az „őrzők”, táblákkal, székekkel. Az önkormányzatok országszerte különböző módon próbálnak fogást találni rajtuk, mégis: több ezer családnak jelenthet megélhetést a mai napig a tevékenység.

Pénteken kezdődött a lomtalanítás a fővárosban, elsőként az V. kerületben. Most már nem muszáj kirakni lomtalanításra a feleslegessé vált bútorokat, egyéb tárgyakat, hanem a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. két újrahasználati központjában is – a XV. kerületben a Károlyi Sándor út 160. szám alatt és a XVIII. kerületben a Besence utca 1.-ben – le lehet adni őket. Amit ezekben a központokban hagynak, azt a rászorulók – az úgynevezett minimális tárolási díj ellenében – elvihetik.

A 2013-ban bevezetett hulladékgazdálkodási törvény szerint a lomtalanításra kihelyezett tárgyak elvitele lopásnak számít, mert azok a kihelyezés pillanatában a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) tulajdonába kerülnek. Vagyis aki ezekből bármit is eltulajdonít, az lopást követ el.

Ha a jogtalan eltulajdonítás miatt az FKF Zrt.-t ért kár meghaladja az 50 ezer forintot, és a lopást üzletszerűen, vagyis rendszeres haszonszerzésre törekedve követik el, az elkövető két év szabadságvesztéssel is büntethető.

A kisebb, 50 ezer és 500 ezer forint közötti értékre elkövetett lopás vétségnek számít, 50 ezer forint alatti értéknél pedig szabálysértésnek.

A szabálysértési törvény alapján a tulajdon elleni szabálysértés elzárással is büntethető. Főszabály szerint az elzárás legalább egy, legfeljebb 60 napig tarthat. A kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer, legmagasabb összege pedig 300 ezer forint.

MTI Fotó: Máthé Zoltán



A közterület-felügyelők tettenéréskor a szabályszegőt feltartóztathatják, vagy a rendőrségre előállíthatják, a rendőrség pedig saját hatáskörben is intézkedik: helyszíni bírságot szab ki, nagyobb értékre elkövetett lopás esetén pedig büntetőeljárást indíthat.
Mit nem lehet kihelyezni? A háztartásokban naponta képződő háztartási hulladékot, ipari, mezőgazdasági tevékenység következtében keletkezett hulladékot, veszélyes hulladékot, építési törmeléket, autógumit, autóroncsot, zöldhulladékot (ág, nyesedék, lomb, fű).

Van, ahol házhoz megy a lomtalanítás

Az elmúlt években az önkormányzatok igyekeztek visszaszorítani a lomizást, több-kevesebb sikerrel.

Debrecenben például 2008 óta házhoz megy a lomtalanítás, vagyis április és november között telefonon, e-mailen vagy személyesen egyeztethetnek a lakók a lomok elszállításáról, így az utcára kihelyezett tárgyak nem állnak napokig az utcán.

A debreceni szolgáltató a várost összesen 13 körzetre osztotta fel, az igényléseket pedig két-három héten teljesítik. Aki azonban anélkül rámol ki az utcára, hogy időpontot egyeztetne, az bírságra számíthat, hiszen ez illegális lerakásnak minősül.

Budapesten 2012-ben merült fel, hogy bevezetik a házhoz menő lomtalanítást, ám ez végül nem történt meg.

Nem csak a jogszabályok előírásai alapján, de arra kér az FKF ZRt. mindenkit, hogy a lakókörnyezete rendjének és tisztaságának megóvása, valamint a "lomtalanítást kísérő nem kívánatos jelenségek", vagyis a lomizás visszaszorítása érdekében a lomtalanítási tájékoztatóban leírtak szerint készítsék ki a lomokat, kizárólag a szállítást megelőző napon tegyék ki – hívta fel a figyelmet a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatósága.

Veszélyes hulladékokat csak gyűjtőpontra lehet kikészíteni, ilyen például a gumiabroncs, festékes göngyöleg, akkumulátorok, elektronikai hulladékok.

Még mindig virágzik az üzletszerű lomizás?

Bár törvényt tiltja a lomtalanításon történő gyűjtést, a tavalyi lomtalanításon is jócskán akadtak „őrzők”.

A XII. kerületben például hullámkarton-táblák jelentek meg a Galántai és az Aradi utca vidékén, sőt egy magát Bötyök-ként nevező hirdető még telefonszámát is feltüntette a táblán, jelezve, hogy a lomok már foglaltak.

A 2012-es hulladéktörvény és a 2013-as fémtörvény jelentősen átalakította ezt a területet, mely szerint a közterületre kihelyezett lomok a közszolgáltatók tulajdonát képezik, és a lomizás tiltott tevékenység. Ehhez mérten az ország különböző pontjain más és más módon próbálnak érvényt szerezni a rendelkezésnek.

2013. november 25-én életbe lépett az a fémtörvény, melynek fő célja továbbra is az illegális fémkereskedelem és a színesfém lopások visszaszorítása voltak: ennek egyik legfontosabb része a tömbösített fémhulladékok és az égetett rézkábelek átvételének a tilalma, ezt november 26-a után egyetlen legálisan működő vállalkozás sem veheti át.

Van, ahol a közterület-felügyelők és más hatóságok készülnek, és fellépnek a lomizókkal szemben, másutt nem érzékelhető változás.

Érzékelhetően kevesebben mennek a MÉH-telepekre

„A lomizás egyértelműen megélhetési tevékenység, amelyet csak jogi eszközökkel nem lehet kezelni, hiszen ez évtizedek óta több ezer családnak jelent bevételt. Így véleményem szerint társadalompolitikai kérdés, melynek rendezése még várat magára” – fogalmazott dr. Vitányi Márton, az Inter-Metal Recycling Kft. cégvezetője a hirado.hu-nak.

A cégvezető elmondta, hogy a lomizók jellemzően a fémtartalmú tárgyakat, kiselejtezett háztartási berendezéseket keresik.

Jelenleg a vasfémhulladék-árak a 2008-as válsághoz képest is mélyponton vannak, 1 kg vaslemez ára kb. 20 forint, a háztartási elektromos berendezések pedig alig érnek néhány forintot.

MTI Fotó: Balogh Zoltán



A cégvezető aláhúzta, hogy a leadók valamennyi személyi adatát rögzítik a fémhulladék kezelők, és naponta jelentik a NAV felé.

Általában azonban elmondható, hogy a jogszabályi szigorításokkal és az alacsony piaci árakkal jelentősen csökkent a fémhulladék kezelőknél magánszemélyek által leadott hulladék mennyisége – szögezte le dr. Vitányi Márton.