Nógrádi: katonai válaszcsapásra készül Törökország

Törökországban évi átlagban van egy nagyobb merénylet. 2013 májusában 50 halott, 2015 októberében Ankarában 100 halott, 2016 januárjában 11 halott az isztambuli merényletnél - jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Az első, amit el kell mondani, hogy Ankarának minden szomszédjával rossz a viszonya. A második, hogy az autóbomba kormánynegyedben robbant, nem messze a magyar képviselettől. Kiskatonákat érintett, ami azt jelenti, hogy érdemben a hatalmat nem tudja veszélyeztetni – szögezte le Nógrádi György a szerda esti ankarai merénylet kapcsán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Tűzoltók dolgoznak az ankarai kormánynegyed közelében elkövetett robbantás helyszínén. (MTI/AP/Cihan News Agency/Mustafa Kirazli)



Kit neveznek meg felelősnek?

A legfontosabb az lesz, ki vállalja a merényletet, vagy más szóval, kire mondják majd azt a török vezetők, hogy elkövette a merényletet. Ez lehet a török szélsőbal, az Iszlám Állam vagy az a kurd mozgalom, mellyel Törökország gyakorlatilag háborúban áll – fogalmazott.

Ez a merénylet Európát sújtja. A török miniszterelnök lemondta a mai brüsszeli útját, ahol a téma az lett volna, hogyan lehet megoldani a migránskérdést Törökország részvételével – hívta fel a figyelmet.

Kettétört az EU-csúcs

Arra a kérdésre, lehetett-e ez a merénylet célja, Nógrádi György nemmel válaszolt. Mint mondta: ezt a helyzetet a török politika egy perc alatt zseniálisan kihasználta.

Ez a merénylet az EU-csúcsot kettétörte, újra össze kell hívni azokat az országokat, melyekkel Ahmet Davutoglu török miniszterelnök egyeztetett volna. Angela Merkel német kancellár egyértelművé tette, hogy a megoldás csakis Törökországgal lehetséges. Ez pedig azt jelenti, hogy újra kitolódik a migránskérdés elvi megoldása.

Másrészt minden ilyen merénylet a Törökországban lévő kőkemény diktatúrát erősíti. A kiskatonák halála azt jelenti, hogy a török vezetés szabad kezet kapott. (…) Recep Tayyip Erdogan elnök már egy nyilatkozatot tett közzé, melynek lényege, hogy Törökország megvédi önmagát, ami azt jelenti, hogy Törökország katonai válaszcsapásra készül valaki ellen hamarosan – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.



Vagy a török szélsőbalt akarják szétverni, ami látványos, de nem túl erős, vagy a kurd mozgalmat Szíriában, hogy ne jöjjön létre egy kurd állam, mert ez a török pozíciókat veszélyeztetné, vagy pedig az Iszlám Állam vállalja a merényletet, de utóbbival olyan felemás a török kapcsolat, hogy ez újabb kérdéstömeget vetne föl – jegyezte meg.

Arra a kijelentésre, miszerint a „kurd mozgalom Moszkva zsoldjában áll”, úgy reagált: ez enyhén szólva túlzás. A kurd mozgalmat döntően a németek fegyverezték fel, a NATO adott fegyvert. Azt, hogy a kurdok nemrég Moszkvában nyitottak irodát, semmit nem jelent.
Nógrádi György a 180 percben