Boros: meg lettünk cumiztatva

Minket megfenyegettek azért, mert végezzük a munkánkat, másfél éves késéssel pedig a görögöket azért fenyegetik meg, mert nem végzik a munkájukat – jelentette ki Boros Imre közgazdász az M1 Ma reggel című műsorában. A közgazdász az amerikai elnökjelölt-állítási harcról is beszélt. Szerinte Clintonné akkorát bukott, mint a péklapát.

Az, hogy nincs pénz a schengeni határok őrzésére, nevetséges dolog, hiszen aki papírt kapott róla, annak kell, hogy erre pénze legyen. Márpedig a görögöknek megvan ez a papírjuk – érvelt.

Szerinte a görögök a kötelezettségüket elsumákolják, nem regisztráltatnak, nagy hajókkal behozzák a menekülteket a szigetekről, és mindenki mehet, amerre lát. Ám míg Görögországban nem működik Schengen, máshol – Macedóniában, Bulgáriában, illetve a visegrádi államokban – bizonyos „pótschengenek” összeállnak – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások állnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szükséges egymillió helyett immár három és fél millió aláírás gyűlt össze azért, hogy nyilvánossá tegyék a tárgyalásokat. Az aláírási kvótát Németországban 1100 százalékkal teljesítették túl, de Magyarországnak sincs szégyenkeznivalója a maga 150 százalékával. Barack Obama amerikai elnök egyébként azt tervezte, hogy a megállapodás még az ő adminisztrációján átszalad, erre azonban már nincs sok esély – jegyezte meg.

Aztán, hogy Amerikában mi jön, ez egy másik kérdés, hiszen a front runnerek, akik az elnökjelölt-jelölti kampányban futnak, nem establishmentek, sem Donald Trump, sem Bernie Sanders, Hillary Clinton pedig „kapaszkodhat, de meglehet, hogy a végén mégis leesik a madzagról” – szögezte le.

Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy az előválasztáson ilyen nagyot vert az ellenfelére Sanders, illetve Trump, azt válaszolta: ez azért nem volt várható, mert így voltunk „megcumiztatva” a sajtón keresztül. Már az első jelölőgyűlésen, Iowában is kénytelen volt mindkét fél csalni. Trumpnál azt mondták, hogy az egyik jelölt már nincs is versenyben, „Clintonnénél pedig hat esetben pénzfeldobás volt, és az a pénz valahogy mindig neki kedvezően pottyant le, pedig erre a matematikai statisztikai esély a nullához közelít. Az előválasztáson pedig bukott akkorát, mint a sütőlapát” – hangoztatta Boros Imre.

Úgy vélte: megdőlt az a vélekedés, miszerint Amerikában már nem is kellene előválasztásokat tartani, mert úgyis „Clintonné” fut be. Az amerikai középosztály részéről egyre nagyobb a nyomás, hogy „ami sok, az sok”, már nem nagyon értenek egyet azzal, hogy a létnívójukat csökkentsék - magyarázta.



Annak kapcsán, hogy jövőre választás lesz Franciaországban, Németországban, 2018.ban Olaszországban, azt mondta: nagyarányú politikai átrendeződésre számíthatunk. Reményei szerint azonban nem akkora politikai áttörésre, ami a teljes politikai térképet fölforgatja, mert nem tudni, hogy az ismeretlenek, akik most „nagyon szimpi dolgokkal jönnek”, mit tudnának elővezetni – mondta a közgazdász.