Orbán: Brüsszelből és délről is veszély fenyeget

Továbbra is nagy veszély, kényszerbetelepítési kvóták létrehozása fenyegeti az európai embereket Brüsszel felől - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő szerint azonban nem német-török kétoldalú megállapodásról, hanem egy EU és Törökország közötti egyezségről van szó.

Brüsszelből a "kényszerbetelepítési kvóták" veszélye, délről pedig az idén várhatóan nagyságrendekkel növekvő migrációs nyomás fenyeget - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Miskolcon, sajtótájékoztatón, ahol a Fidesz-KDNP Lillafüredre kihelyezett frakcióülésén előző este tartott felszólalásáról kérdezték.

A kormányfő szerint Angela Merkel német kancellár törökországi látogatása felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is egy nagy veszély, a "kényszerbetelepítési kvóták" létrehozása fenyegeti az európai embereket Brüsszel felől. Ez a legnagyobb fenyegetés, amelyet a következő hónapokban ki kell védeni - jelentette ki.

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor - idézve a frakcióülésen elhangzott szavait -, hogy nem német-török kétoldalú megállapodásról, hanem egy EU és Törökország közöttiről van szó. Utóbbi tartalmaz egy utalást arra, hogy az Európai Unió 400-500 ezer migránst "közvetlenül átemel" Törökországból - mondta, jelezve, hogy Magyarország tiltakozott ez ellen.

Azért is nem került nyilvánosságra ez a törekvés, mert számos uniós tagállam úgy foglalt állást, hogy ezt csak nemzetállami alapon lehet végrehajtani, "kényszer erejű szétosztással" nem - tette hozzá.



Van másik veszély is

Emellett egy másik veszély is fenyeget - folytatta -, fel kell készülni ugyanis arra, hogy az idén nagyságrendekkel növekedni fog az Európára dél felől nehezedő migrációs nyomás. Ezért a magyar kormány elrendelte a műszaki határzár megerősítését és újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását - közölte.

Összegzése szerint Brüsszelben diplomáciai, politikai, délen pedig katonai, védelmi erőfeszítésekre van szükség.

Miskolc ma már a munkaerőt kereső vállalkozások városa 

Időarányosan halad a Modern városok program Miskolcra vonatkozó része, jó esély van a végrehajtására - közölte a kormányfő, aki annak alkalmából tárgyalt a polgármesterrel a városházán, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség Lillafüreden tartja kihelyezett ülését.

Orbán Viktor szerint a modern ipari várossá válás útján Miskolc jó ütemben halad. Megjegyezte, a pozitív oldalát nézi annak a jelenségnek is, hogy lassan munkaerőhiánnyal kell megküzdeni a városban.

A futó fejlesztések közül megemlítette a várfelújítást, a miskolctapolcai fürdő fejlesztését és az iparterület bővítését.

Sürgette egyúttal, hogy a teljes városra kiterjedő kamerarendszer mihamarabb elkészüljön. Ismertette továbbá azt a kormánydöntést, amely az intermodális csomópont megépítésének 8 milliárd forintos támogatásáról szól.

Miskolcon "nagy potenciál" van

Ezt részben a város nagy népessége ad - mondta, majd ezzel kapcsolatban hozzátette: "azok az erőteljes fellépések, amelyek a város közrendjének, közbiztonságának megteremtése érdekében történtek, egyre inkább vonzóvá teszik a várost", még ha ez olyan városi döntéseket is igényel, amelyek "emberi jogi és egyéb szervezetek érdeklődését és kritikáját" váltják ki.

Ahhoz, hogy egy ekkora városban rend legyen, bizonyos lépéseket meg kell tenni, mert egyébként a nagy népesség inkább problémát okoz, semmint előnyt jelent - fogalmazott.

A kormányfő nagy lehetőségnek nevezte Miskolc ipari múltját is: a korábban ott dolgozó, képzett embereket, valamint a város egyetemét.

Orbán Viktort kérdezték az északkelet-magyarországi és kelet-lengyelországi iparvidék autópályán való összekötésére vonatkozó tervről is, amellyel kapcsolatban közölte: a kormány szerint tarthatók a Miskolc-Kassa közötti szakasz elkészülésére vonatkozó szoros határidők, ami fontos, mert e nélkül a magyar-szlovák szakasz nélkül nem lehet összekötni a magyar és a lengyel iparvidéket.

"Nem egyszerűen miskolci belügyről beszélünk, hanem egy regionális, stratégiai kérdésről, amely a magyar gazdaság jövőbeli sikerét alapvetően befolyásolja: össze kell kötnünk a lengyel iparvidéket a magyar északi iparvidékkel. Ehhez persze a mostani politikai és második világháború után kötött békeszerződések értelmében át kell haladnunk Szlovákián is. De (...) ebben az egész történetben a szlovákok teljesítettek a legjobban" - fejtette ki, kiemelve, hogy a szlovák fél jól halad az "ipartengely" létrehozásában.

Arra a kérdésre, hogy milyen újabb iparágak települhetnek Miskolcra, a miniszterelnök azt felelte: jelenleg is vannak az asztalon olyan gépjárműipari beruházások, amelyeknél két-három magyar város - köztük Miskolc - közül választanak a befektetők.

A sajtótájékoztatón - amelyen jelen volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is - Kriza Ákos jelezte, hogy a Magyar Közlönyben megjelentek az idénre tervezett miskolci fejlesztési szakaszok finanszírozási oldalát biztosító rendelkezések.

Ezek a fejlesztések is abba az irányba hatnak, hogy "Miskolc végre teljesen lerázza magáról az acélváros szürke porát, és egy dinamikus, fejlődő városa legyen Északkelet-Magyarországnak" - fogalmazott a polgármester.