Kitörése előtt figyelmeztet az erdélyi vulkán

Nem szűnt meg a lehetősége annak, hogy az erdélyi Csomád-vulkán egyszer még működésbe lépjen. Ennek azonban jelenleg semmi jele, és ha beindulnának a kitöréshez szükséges geológiai folyamatok, akkor is lenne idő felkészülni a hegy ébredésére.

A Kárpát-medencében a székelyföldi Csomád a legfiatalabb vulkán, utoljára 29 ezer éve lépett működésbe. A hegység alatt azonban még mindig van olvadt kőzet, azaz magma, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a tűzhányó a közeljövőben kitörne. A történetét aktívan kutatják.
Kitörhet-e még a Csomád? - Közelről

Felébredhet még a Csomád

Karátson Dávid vulkanológus, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének vezetője elmondta, tizenöt éve foglalkoznak a Csomád-hegységgel, ennek során arra jutottak, hogy az utolsó kitörés a ma a Szent Anna-tó által kitöltött kráterből jött. Azt megelőzően 31-32 ezer éve tört ki – azelőtt néhány ezer éve pedig szintén működésbe lépett. A kitörések nem csak a helyi domborzatot érintették, hanem a tágabb környezetben is megtalálták a nyomaikat. A Székelyföldtől 350 kilométerre, a Dnyeszter folyó deltájában, Odessza környékén löszös üledékek közé rétegződve is megfigyelhető a Csomád legutóbbi kitöréséből származó hamu.



Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének tanszékvezetője elmondta, kutatásaik szerint a Csomád alatt még mindig van olvadéktartalmú magmás test, ezért a kitörés lehetősége fennáll. A magmás test jelenléte azonban csak az egyik feltétel – ahhoz, hogy a hegy felébredjen, friss magmának is be kellene nyomulnia a Csomád alá. Ha egyszer megindulna a folyamat, akkor annak lennének jelei, és a beáramlás megkezdődése után még évek kellenének ahhoz, hogy kitörjön az erdélyi vulkán, tehát lenne idő felkészülni – hangsúlyozta Harangi Szabolcs.

A németek és a franciák se aggódnak, nekünk se kell
A Csomád-hegység a Hargita hegyvonulat Olton átnyúló része a Keleti-Kárpátokban. Kovászna megye és Hargita megye határán található. Határai nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye. A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal. Északnyugati lábánál található Tusnádfürdő üdülőhely. A Csomád legmagasabb pontja a Nagy-Csomád hegy (1301 m). Forrás: Wikipédia

Karátson Dávid megjegyezte, vannak más szunnyadó vulkánok is Európában, például Németországban az Eifel-hegység, a Laacher tó – amely 12 ezer éve tört ki – vagy a Francia-középhegységben található vulkáni lánc (Chaîne des Puys), ahol még ötezer éve is voltak kitörések. Ezek miatt azonban egy német vagy francia állampolgár nem gondolja azt, hogy vulkánkitöréstől kellene tartania, így a magyaroknak sem kell aggódnia a Csomád miatt – tette hozzá az egyetemi tanár.

Vannak azonban Európában rendkívül aktív vulkánok is, legutóbb a szicíliai Etna került a figyelem középpontjába. Az októberben felébredt, és azóta működésben lévő vulkán olyan erős, látványos kitörést produkált, ami a hegy történetében is viszonylag ritka – mondta Harangi Szabolcs.  December 3-án az Etna középső kráteréből szökőkútszerűen tört fel több száz méter magasba a tűzpiros láva, amely a sötétben csodálatos látványt nyújtott. Ez az utóbbi húsz év egyik legerősebb kitörése volt.

Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet, hogy szintén izgalmas esemény volt, a nicaraguai Momotombo vulkán ébredése. A közép-amerikai hegy december 2-án, száztíz év után lépett újra működésbe. Az ország fővárosától, Managuától nem messze található 1297 méter magas tűzhányó lávát, hamut és magas füstoszlopot bocsátott ki, amit helyi beszámolók szerint mennydörgésszerű hang kísért.