Nem tudja, milyen jogai vannak a munkahelyén? Segítünk!

Kötetlen, 12 órás, vagy éppen részmunkaidő. Mikor, hogyan kell számolni és nyilvántartani a munkaidőt? Mi az, ami beletartozik a munkaidőbe? Hasznos információkra felkészülni!

Az alapszabály szerint egy normál cégnél egy munkavállaló esetében a munkaidő napi 8 óra. A munkarendet és a munkaidő beosztását az egyes munkanapokra a munkáltató határozza meg, ha különösebb körülmény nem indokolja, általában reggel 7-9 óra körül kezdve és délután 16-18 órakor befejezve. Hatórányi munkavégzés után legalább egy munka közi szünetnek lennie kell, amely minimum 20 perces. Általában ez az ebédszünet, az ideje fél és 1 óra között változik, de nem számít bele a munkaidőbe, ám a munkáltató dönthet úgy, hogy a részévé teszi, vagyis kifizeti - magyarázta el Cselédi Zsolt munkajogász, az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársa a Kossuth rádió Napközben című műsorában.

Illusztráció. (MTI-fotó: Balázs Attila)



Műszakos és megszakítás nélküli

Nagyon sok munkahelyen eltérnek az alapszabálytól, sőt bizonyos foglalkozási ágakban, speciális munkakörökben ez nagyon nagy mértékű is lehet - folytatta. Ilyen a műszakos beosztás, amikor délelőtt, délután vagy éjszaka változó jelleggel végeznek munkát. Lehet megszakítás nélküli is a munkarend, hogy ha a technológia vagy egyéb, a törvényben meghatározott feltétel azt indokolja, ott teljesen rugalmasan lehet beosztani a dolgozókat.



Rugalmas és kötetlen 

Olyan is előfordulhat, hogy a munkáltató átengedi a munkaszervezést vagy annak egy részét a munkavállalónak. Lehet rugalmas a munkarend, amikor délelőtt és/vagy délután a munkáltató a munkavégzés egy adott időszakában megengedi, hogy a dolgozó részben rugalmasan ossza be a saját idejét - fejtette ki.

Ebben az esetben figyelni kell a törzsidőre és a peremidőre: előbbiben a munkahelyen kell tartózkodni és rendelkezésre kell állni, utóbbiban viszont a törzsidőn felül az arra a napra eső időt a munkavállaló rugalmasan oszthatja be. Nem fordulhat elő mindenesetre, hogy a napi munkaidőn felüli munkavállalást várjanak el tőle. Ha igen, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül, és kompenzálni kell, túlóraként - tette hozzá Sabacz Róbert, a Kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya munkaügyi ellenőrzési osztályának főosztályvezető-helyettese.

Létezik kötetlen munkarend is. Bizonyos munkakörök esetén ugyanis elképzelhető, olyannyira rugalmasnak kell lennie a munkavégzésnek, hogy azt a munkáltató nem is akarja beosztani, és áthárítja a munkavállalóra. Ezt is rögzíteni kell a munkaszerződésben, és ez sem lehet több heti 40 óránál - hangsúlyozta.

túlóra „lecsúsztatása” nem törvényi kategória, viszont gyakran használják. Jó eszköz, de óvatosnak kell lenni vele, mert könnyen adhat okot visszaélésre. Nem mehet olyan irányba, hogy, ha nincs munkaidőkeret, rendkívüli munkavégzésnek minősüljön - világította meg a munkajogász.

Otthoni és külföldi 

A lakóhelyről vagy tartózkodási helyről a munkahelyre és onnan vissza a tartózkodási helyre utazás nem számít munkaidőnek, amennyiben fix helyre kell járni. Ellenkező esetben igen - mutatott rá Cselédi Zsolt.

A technika fejlődésével együtt sokszor felmerül, hogy az otthoni munkavégzést hogyan kell elszámolni. Amennyiben valakit a 8 órás munkaidején túl, a szabad idejében arra kényszerítenek, hogy olvassa el például a levelezését és válaszoljon is a leveleire, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül, amit pótlékkal kell kompenzálni. Ha nincs ilyen elvárás, de megnézi az e-maileket, azt nem lehet munkaidőnek tekinteni - tette egyértelművé.

Külföldi kiküldetés esetén a jogszabály előír napidíjat, amely a munkavállaló utazással kapcsolatos költségeit hivatott fedezni. Ha a munkáltató nem ad költségátalányt, akkor köteles a dolgozót mindennel ellátni, ami szükséges a kint tartózkodásához - fűzte hozzá.

Van segítség 

Amennyiben valaki a munkahelyén szabálytalanságokat tapasztal, a munkavégzés helye szerint illetékes megyei vagy fővárosi munkaügyi hatóságnál tehet panaszt. A bejelentés anonim módon is megtehető, az adatok zárt kezelését kérve. Névtelen bejelentést csak abban az esetben vizsgálnak ki, ha nagyon súlyos érdeksérelmet tüntet fel az azonosíthatatlan bejelentő. Ha érdeksérelem merül fel, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is bejelentést lehet tenni.
Itt hallgathatja meg a beszélgetést.