Ez már nagy eredmény lenne a klímacsúcson

Az idő szorít, a tét óriási. Hétfőn nyílik meg az ENSZ 21. klímakonferenciája Párizsban.

A napokban adta ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) a jelentését, amely szerint a szénkorszak lezárásának a jeleit látják a világban. Egyes statisztikák szerint az a levegőszennyezés, ami a szénnel fűtés következménye, 4 millió ember korai halálát okozza globálisan évente – ismertette a Szombat reggelben Vaszkó Csaba.

„A szén és a szén eltüzelése az ipari forradalom kezdete óta az elsődleges okozója az azóta tapasztalt, mesterségesen előidézett éghajlatváltozásnak. Ez az elsődleges és legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlat-változási és energiaprogramjának vezetője a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában.

(MTI/EPA/Olivier Hoslet)



A szén az egyik legolcsóbb fosszilis energiahordozó, de nagyon sok probléma van vele. „Azt látjuk, hogy ez az ágazat hanyatlóban van, például Kínában is jelentősen csökkent a szénfogyasztás, úgy, hogy közben nőtt az energiafogyasztás és a gazdaság is” – mondta. Hozzátette: ugyanez tapasztalható az Egyesült Államokban és az EU-ban is.

Bár Kína a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világ országai közül, már sok jele van annak, hogy irányt vált, például a megújuló energiába való beruházása az unióét is meghaladja. Emellett az utóbbi években struktúraváltás kezdődött a kínai gazdaságban a termelés irányából a szolgáltatások felé – emelte ki Vaszkó Csaba.
Hallgass meg!

 

Sok háztartás szenet használ Magyarországon is, de egyre többen döntenek úgy, hogy megpróbálják visszafogni a szénfogyasztást. Például Krakkó, az egyik legszennyezettebb európai nagyváros betiltotta a szénfűtést.

Egyezkedés lesz a klímacsúcson

Vaszkó Csaba úgy látja, hogy a fejlett és a fejlődő országok közötti eddigi ellentét fogja meghatározni a klímacsúcsot. Az utóbbi években ment az egymásra mutogatás, mert a fejlett országok nem akartak úgy több vállalást tenni kibocsátáscsökkentésben, hogy a gyorsan fejlődő országok, mint például Kína, semmit sem tett ebben az ügyben. A WWF munkatársa szerint a párizsi klímacsúcson a fejlődő országok is vállalást tesznek, érdekes lesz, miben állapodnak majd meg.



Nagy eredménynek számítana, ha a klímacsúcs végén olyan konkrét célt, egy olyan keretrendszert sikerülne lefektetni, amely abba az irányba vezet, hogy „a nagyon biztonságos 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartania a középhőmérséklet globális emelkedését” – mondta, jelezve, hogy ehhez komoly kibocsátás-csökkentésre van szükség.

Az idő szorít, a tét óriási

A tét óriási, és az idő szorít, mert az iparosodás előtti mértékhez képest már 1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a légkörbe jutott üvegházhatású gázok pedig ott is maradnak. Ha nem cselekszenek az országok, a felmelegedés visszafordíthatatlan következményekkel jár az ökológiai rendszerre nézve, a bolygó jó nagy darabja lakhatatlanná válik a ciklonok, szárazságok, a világóceán szintjének emelkedése, a mezőgazdasági terményhozamok csökkenése, bizonyos fajok eltűnése és számos egyéb káros jelenség hatására.

A december 11-éig tartó klímakonferencia célja, hogy - most először - globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálva az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Hétfőn nyílik meg az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. A konferencia nyitó napján 147 ország első számú vezetője lesz jelen, köztük a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős Egyesült Államok és Kína elnöke, India miniszterelnöke, illetve Európa vezetői.