Ürgenagyhatalommá lettünk

Nálunk él Európa legnagyobb ürgeállománya, az állatok megóvása így közös ügy, amelynek egy egész évet szentelt az FM környezetügyért felelős államtitkársága.

Az ürge füttyszerű hangját általában vészhelyzetben használja, például azért, hogy figyelmeztesse a kolóniát egy ragadozó támadására. Ez az ürgefütty az elmúlt évtizedekben akár folyamatosan is szólhatott volna, hiszen az állomány vészesen lecsökkent.

(MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)

(MTI-fotó: Czeglédi Zsolt)



Az állat a 20. század közepéig Magyarországon határozottan gyakori faj, a gátak meggyengítése, a szántóföldi magvak begyűjtése miatt pedig közellenség volt; igaz, húsát azért rendszeresen fogyasztották.

Kíméletlen irtása és az élőhelyek szűkülése azonban drasztikusan visszavetette az állományt, olyannyira, hogy 1982-ben védett fajjá kellett nyilvánítani, 2015 pedig az ürge éve lett; a rendezvénysorozat a napokban zárult.
Ürgenagyhatalommá lettünk

A cél az volt, hogy ez alatt az egy év alatt a figyelmet ráirányítsák erre a védett fajra, ösztönözzék a tudományos kutatást, a vadonleső program keretében feltérképezzék az élőhelyeket, és egyáltalán, nőjön valamelyest az állat társadalmi elismertsége – mondja V. Németh Zsolt, az FM államtitkára.

Az ürge megóvása aktív cselekvést is igényel: ma már például a repülőtereken nem megölik, hanem befogják a nemkívánatos lakókat, és új helyre viszik őket, több helyen pedig ürge-visszatelepítési program is indult.

Megvan a szerepe a mezőgazdaságnak is. Hogyha nő a szarvasmarha-állomány, és a legeltetett területeket megvédjük, az az ürgének is jobb életfeltételeket teremthet, és nem járunk úgy, mint Ausztriában vagy Csehországban, ahol az állatok már csak szőlők közti szűk gyepsávokra, temetőkbe, parkokba szorultak vissza – mondja az államtitkár.