Idiótázás az MSZP-ben az új fővárosi Papp László-szobor miatt

A nőket háttérbe szorító, elavult, unalmas, korunk problémáira nem reflektáló szoborállítási gyakorlat ellen akar tenni az MSZP-s Tüttő Kata, ezzel indokolta az ellenzéki politikus, hogy nemmel szavazott Papp László új szobrára. Vincze Géza, a szocialisták sporttagozatának vezetője kikelt párttársa döntése ellen. Az önkormányzat vezetése szerint az ikonikus magyar sportoló emlékének megőrzése nem keverendő a magyarországi szoborállítási gyakorlat megreformálásának ügyével.

Én biztosan nem fogok semmi olyan szobrot támogatni, ami férfinak állít emléket, úgy, hogy közben nőnek pedig nem – mondta Tüttő Kata, a fővárosi XII. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselő a testület szeptemberi ülésén. A téma Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó tervezett helyi szobrának felállítása volt, amelyet a nagy többség megszavazott, Tüttő Kata nem. Az ellenzéki politikus kijelentésére a fideszes polgármester, Pokorni Zoltán közvetlen hangnemben megjegyezte: „Ez azért komoly vállalás, vigyázz!”
Papp László a világ leghíresebb ökölvívói közé tartozik, Muhammad Ali vagy épp Mike Tyson társaságában. Ő volt az első a sportág történetben, aki háromszor egymás után olimpiai aranyat tudott szerezni: 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i olimpián volt a legjobb. Profiként 1962-ben és 1964-ben profi Európa-bajnoki címet szerzett, visszavonulása után edzőként dolgozott, több mint húsz évig volt a válogatott szövetségi kapitánya. (Forrás: Wikipédia)

Nem Papp Lászlóval van baja

Tüttő Kata a hirado.hu-nak hangsúlyozta, legkevésbé sem arról van szó, hogy Papp László ne lenne méltó egy szoborra. Nem a neves sportoló személyével van problémája, hanem a magyarországi szoborállítási gyakorlattal, amely szinte csak arra érdemes férfiaknak állít emléket, nőknek nem. A női alakok általában csak jelképes figurák, allegóriák, nem konkrét személyt ábrázolnak - mondta.

Általában az a fő probléma, hogy az elavult szemlélet miatt a hazai szobrok unalmasak, protokollárisak, nem reflektálnak korunk meghatározó gondjaira, jelenségeire, nem vonják be a közönséget, nem késztetik gondolkodásra, cselekvésre az embereket, tette hozzá. A Hegyvidékre tervezett Papp László-szoborra leadott nem szavazatával ennek megváltoztatásáért akar tenni, ezért addig nem támogat köztéri szoborállítást, amíg nem változik az önkormányzat szemlélete – hangsúlyozta.
Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma (1847-1922) egészségügyi alapismereteit otthon, majd egy leánynevelő intézet tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. A Zürichi Egyetemre azonban nők is beiratkozhattak. A svájci intézményben orvosi diplomát szerzett, de azt Magyarországon nem ismerték el. Ebbe nem nyugodott bele, és a 19. század második felében ügye az egész női társadalom problémájaként került homloktérbe. Csak diplomázása után majd két évtizeddel ismerték el végül orvosnak. Később sajtóvitát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét a szellemi pályákon. Oklevelének elismerése után több tucat nő nyert orvosi diplomát magyar egyetemen. (Forrás: Wikipédia(

Helyette Huggonai Vilmát

Tüttő Kata, mint mondta, Papp László helyett – akinek már három szobra van Budapesten, és a Budapest Sportarénát is róla nevezték el – most inkább Hugonnai Vilmának, az első magyar orvosnőnek állítana köztéri emléket. Kétségtelen, hogy az egyik világhírű, a másiknak pedig a hazájában is alig ismeri valaki a nevét, de ez épp azért van, mert a szoborállítók eddig nem vettek tudomást róla, hogy a történelemnek kiváló női szereplői is voltak. Hugonnai Vilmának például azt köszönhetjük, hogy nők is járhatnak egyetemre Magyarországra – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, a XII. kerület, ahol nagyon magas a diplomások aránya, épp arra büszke, hogy sok progresszív kezdeményezése van. Ebbe jól illene, ha a női egyenjogúsítás, illetve a szoborállítás terén is példát mutatna a városrész.

Tüttő Kata szerint nem csak a múlt kiemelkedő női szereplőinek megjelenítése, illetve a női egyenjogúság, hanem sok más érdekes és fontos közéleti probléma is felvethető lenne köztéri műalkotásokkal. Például jobban be lehetne vinni a közbeszédbe az apaság, a férfiak családon belüli szerepe témáját, amelyet "Magyarországon gyakran még mindig elavult, rossz sztereotípiák alakítanak". Ezektől segíthet elszakadni egy jól sikerült szobor, például egy játszótéren felállított, apa és gyermeke együtt játszik tematikájú alkotás. És még ezer más ügy van, amit ki lehetne vinni az utcára is, például a klímaváltozás kihívása. Ez a fajta szoborállítási gyakorlat Nyugaton már a közbeszéd része, Magyarországon még nem, ezen szeretne változtatni – hangsúlyozta.



(A XII. kerületi önkormányzat szeptember 24-i üléséről készült videón 21.41-nél kezdődik a szoborügy tárgyalása)

Idiótaság, butaság, baromság – az MSZP sporttagozata elhatárolódik

Egészen más jutott eszébe a Papp László-szoborra leadott nem szavazatról Vincze Gézának, aki az MSZP sporttagozatának vezetője, és Tüttő Kata előtt a párt hegyvidéki önkormányzati képviselője volt. Az egykori futballista, aki a hetvenes években még együtt játszott Albert Flóriánnal, majd a Ferencváros futballcsapatának edzőjeként is dolgozott, felháborodott párttársa döntésén. Vincze Géza szerint Papp Lászlót tavaly éppen az ő kezdeményezését követően avatták posztumusz a kerület díszpolgárává. A volt képviselő, aki Papp László családjával régóta baráti kapcsolatot ápol, hangsúlyozta, olyan idolról van szó, akinek ha harminchat szobra lenne már az országban, akkor is szükség lenne még egyre a XII. kerületben, mert ezer szállal kötődött a városrészhez.
Papp László 2003. október 16-án halt meg, életének 78. évében. Hosszú évtizedekig, egészen haláláig a XII. kerületi, Óra utcai lakásában élt. A kerülethez köti még, hogy 1942-ben a MOM szakosztályban kezdett el versenyszerűen öklözni, és a híres budai gyárban, a Csörsz utcai székhelyű Magyar Optikai Művekben tanult szakmát. Nagy világversenyei előtt rendszeresen a XII. kerületi Normafánál edzett.

- Teljesen idióta Tüttő Kata indoklása, nagy butaság, sőt, baromság a női egyenjogúságra hivatkozva leszavazni Papp Laci szobrát – érvelt Vincze Géza, aki hangsúlyozta, rendkívüli módon elszomorítja az eset. Mint ahogy az MSZP sporttagozatának vezetője elmondta, elvárta volna, hogy a szavazás előtt párttársa egyeztessen vele. Ez nem történt meg, az MSZP sporttagozata pedig ezek után elhatárolódik Tüttő Kata lépésétől – tette hozzá.

Tüttő Kata utólag azt mondta, ha beszélnek a kérdésről, valószínűleg, lett volna vitájuk, de szerinte meggyőzhető lett volna Vincze Géza. Mint ahogy az önkormányzat fideszes többsége sem volt elzárkózó a felvetései kapcsán, a polgármester arról beszélt neki, hogy észben tartják a javaslatait – tette hozzá. Tüttő Kata szerint azonban egyelőre nem látszik, mikor és milyen másik szobor kerülhetne köztérre a Hegyvidéken.

Az önkormányzat nem minősít

Az önkormányzat nevében a szoborügy kapcsán közölték, érthetetlen, hogy miért keveri valaki össze a magyarországi szoborállítási gyakorlat megreformálásának ügyével a legendás magyar sportoló emlékének megőrzését. Molnár Viktória, a kerület sajtóreferense hangsúlyozta, hogy Papp László a Hegyvidék díszpolgára, ott élt évtizedekig, és ott indult a sportkarrierje is. A kerületnek óriási megtiszteltetés, hogy egy ilyen sportoló kötődik hozzá. A XII. kerület a szoborral a háromszoros olimpiai bajnok emléke előtt kíván tisztelegni, azt pedig, ha valaki erre nemmel szavaz, a Hegyvidék vezetése nem kívánja minősíteni – mondta a hegyvidéki sajtóreferens.

A műalkotásra, amelyre országos pályázatot hirdettek, a szeptember 24-én elhangzott előterjesztés, majd döntés szerint bruttó 15 millió forintot szánnak, amelyből 5 milliót az Emberi Erőforrások Minisztériuma áll. A szobor felállításának várható ideje 2016 októbere.