Őskőkori elefántmészárszék nyomaira bukkantak

Alsó paleolitkori elefántmészárszék nyomait fedezték fel régészek a görögországi Megalopoliszban.

A Marathousa-1 lelőhely külszíni fejtésű bányában található, amelynek területe egykor egy sekély tó partjára esett. Terméskőtárgyak mellett egy szinte teljesen ép csontvázat is találtak, amely eurázsiai őselefánttól (Elephas antiquus) származik - írja a Science Daily.

Jól megőrződött egyéb állati maradványokat (rágcsálóktól, madaraktól, kétéltűektől, hüllőktől, puhatestűektől és rovaroktól származó leleteket), valamint növényeket (fát, magokat, gyümölcsöket) is felleltek. A feltárást a görög kulturális minisztérium és a Tübingeni Egyetem paleoantropológusai végezték.

A kőeszközök és az elefántmaradványok együttes jelenléte, valamint az elefántcsontokon talált vágásnyomok arra utalnak, hogy a Marathousa-1 elefántmészárszék lehetett. Előzetes becslések szerint a leletegyüttes a korai paleolitból származik, tehát a 300 ezer - 600 ezer évvel ezelőtti korszakból.



A kutatók csontszerszámokra is bukkantak, amelyeket a korai vadászok feltehetően arra használtak, hogy levágják a húst a csontokról. "Megalopolisz az egyetlen hely a Balkánon, ahol bizonyíték van rá, hogy elefántot vágtak le a korai paleolit korszakban" - mondta el Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem Senckenberg Központjának munkatársa.

A Marathousa-1 Görögország egyik legrégebbi régészeti lelőhelye. A régió volt a népvándorlás egyik legfontosabb, Európába vezető útvonala, a jégkorszak idején pedig menedékhely az állat- és növényvilág, valamint az emberek számára.

Jelenleg kevés információval rendelkezik a tudomány Görögország alsó-paleolitkori múltjáról. A Marathousa-1 döntő jelentőségű az emberiség európai letelepedésének feltérképezésében és a korai ember viselkedésének megismerésében - véli Harvati.