Németh Zsolt: nincs jó magyar-szlovák viszony felvidéki magyar iskolák nélkül

Nem lehetséges a jó viszony Magyarország és Szlovákia között a felvidéki magyar iskolák fennmaradása nélkül - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön A felvidéki magyar oktatás című konferencián.

A Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által rendezett budapesti tanácskozáson Németh Zsolt kiemelte: bár a magyar-szlovák kapcsolatok jelenleg történelmi összehasonlításban valóban nagyon jók, "sok üröm" is vegyül ebbe, a kisebbségi jogi szabályozás szempontjából ugyanis továbbra is Szlovákia az a szomszédos ország, ahol a legkedvezőtlenebb a magyarok jogi helyzete.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke felszólal a Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös, A felvidéki magyar oktatás című konferenciáján a fővárosi Magyarság Házában (MTI-Fotó: Koszticsák Szilárd)



Magyarország azt várja el, hogy a nemzetközi egyezmények és a jószomszédi kapcsolatok szellemében Szlovákia tartsa be a magyar-szlovák alapszerződésben vállaltakat, vagyis a magyarok identitásának védelmét, és a magyar iskolák megőrzésére és megerősítésére törekedjen a felszámolásuk helyett - hangoztatta a politikus.

Németh Zsolt szerint a felvidéki iskolabezárás jelenleg az egyik legjelentősebb veszély, amely a határon túli magyar közösségeket érinti. Persze "a migráns kisebbségek árnyékában" ez ma nem hír, de a mostani konferencia célja, hogy hírré tegyék ez az ügyet - közölte.

Véleménye szerint a szlovák oktatási reformmal "újból jót lendítenének" a szlovák nacionalisták a felvidéki magyarság asszimilációján, és éppen ezt akarják. Az asszimilációt tekintve Szlovákia a "legeredményesebb" szomszédsági összehasonlításban - mondta.

A képviselő hangsúlyozta: a szlovák kormány nem zárhat be magyar iskolát a magyar közösség akarata ellenére. E cél elérése szempontjából is fontos a Magyar Közösség Pártjának (MKP) bekerülése a pozsonyi parlamentbe, hiszen ez a párt politikai témává teszi a küzdelmet a magyar iskolák bezárása ellen. Ugyancsak lényeges feladat a magyar oktatást felvállaló civil mozgalmak bátorítása - magyarázta.

Németh Zsolt hangsúlyozta: az elmúlt években stabilizálódott, sőt nőtt a magyar iskolákba beiratkozott felvidéki gyerekek száma, mivel egyre többen ismerik fel, hogy a több nyelv és kultúra ismerete többlettudást jelent, és ez a közösségként fennmaradás záloga is.

Berényi József, az MKP elnöke kiemelte: az utóbbi években úgy érezték, hogy kevesebb figyelem jut a felvidéki magyarokra, a visegrádi együttműködés, a magyar-szlovák kapcsolatok mindent felülírnak. Olyan oktatási törvény született a pozsonyi parlamentben, amelyet el kell törölni, nem szabad egyezkedni a hatalommal - vélekedett.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke felszólal a Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös, A felvidéki magyar oktatás című konferenciáján a fővárosi Magyarság Házában 2015. november 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)



Emlékeztetett: nem új dolog a magyar iskolák elleni küzdelem Szlovákiában. A pozsonyi törvényhozásban mindeközben nincs magyar érdekképviselet, és ezen változtatni kell, hiszen 1920 óta most először úgy néz ki, hogy nem tudják megvédeni az iskolákat, ha a törvény nem változik - mutatott rá. Hozzátette: nagy összefogásra van szükség, és ebben az MKP "csak egy eszköz", hogy újra megállítsák az asszimilációs nyomást.

Berényi József közölte: felajánlotta az együttes indulást a választásokon a Most-Híd pártnak, és nem az MKP-n múlt, hogy nem valósult meg.

Czunyiné: Meg kell őrizni a magyar iskolákat a Felvidéken! 

A magyar iskolák megtartásának fontosságát hangsúlyozta a Felvidéken a köznevelési államtitkár a témában csütörtökön a fővárosban rendezett tanácskozáson.

Czunyiné Bertalan Judit a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Rákóczi Szövetség konferenciáján felidézte a magyar iskolarendszer több mint ezeréves múltját, és azt mondta: a magyar iskola mindig a nemzet bölcsője is egyúttal. Az iskola a nemzetmentés helye is a Kárpát-medencében - fogalmazta meg az államtitkár, hozzátéve: az oktatás nem csupán szakmapolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés. Az iskola nemzeti ügy, minden magyar felelős minden magyarért - összegzett az államtitkár, aki azt kérte: az iskola ügy legyen olyan közös ügy, ami mellé odaállnak.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)



A magyaroknak nem róhatja fel senki, ha a magyar gyerekek a legfontosabbak nekik, és ez igaz az anyaországon belül és a kívül is - mutatott rá, és az egyetlen lehetséges útként a magyar nyelv megtartását említette. Sajnos bizonyos szórványterületeken ebben nem állnak jól, és közel száz iskolában veszélyben van a magyar nyelvű oktatás az alacsony gyermeklétszám miatt - hívta fel a figyelmet. Fontosnak nevezte a beiratkozási ösztöndíjakat, emellett képessé kell tenni az iskolákat arra is, hogy biztosítsák: nem kerül versenyhátrányba a gyermek, ha oda íratják. Kitért arra is: egy erős identitású közösség könnyebben vészel át gazdaságilag nehezebb időszakot is.



Grezsa István miniszteri biztos az alkotmányt idézte, amely rögzíti: kötelezettséget vállalnak minden magyarért. A szlovákiai magyar oktatás esetleges negatív változásai katasztrofális eredménnyel járhatnak - figyelmeztetett, és arra is kitért: a minőség javítása elengedhetetlen. Az is kulcskérdés, hogy magyar etnikai pártként a Magyar Közösség Pártja ott legyen a szlovák törvényhozásban - tette hozzá.

Felemlítette még, hogy 258 alapiskolában mintegy 29 ezer diák tanul, s idén 3575 elsős gyermek kezdte tanulmányait magyar iskolában. A magyar államnak minden segítséget meg kell adnia, akár iskolabusz, akár iskolaépítés formájában - jelentette ki a miniszteri biztos.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke azt mondta: a magyar-magyar párbeszédre nagyon nagy szükség van. Kiemelte: nem csupán szakmai kérdésről van szó, hanem a felvidéki magyarság megmaradása tét. Az utolsó két népszámlálás adatai riasztóak, ha nem fognak össze, ha máshol nem, az oktatásban, beláthatatlan következményekkel kell számolni - mutatott rá. Kijelentette: aki komolyan gondolja, minden magyar felelős minden magyarért, és hogy az utolsó órában vannak, az részt vesz az összefogásban.

Bárdos Gyula, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) elnöke felszólal a Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös, A felvidéki magyar oktatás című konferenciáján a fővárosi Magyarság Házában 2015. november 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bárdos Gyula, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) elnöke (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)



Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte: a magyarság jövője elsősorban attól függ, sikerül-e a magyar oktatást megtartani és megerősíteni. A szülőket arról szeretnék meggyőzni, hogy gyermekük jövőjét akkor szolgálják a leginkább, ha magyar iskolába íratják őket. Az is fontos, hogy a magyar iskolába járó diákok tanulmányaik során folyamatosan élvezzék az anyaország segítségét, támogatását - fejtette ki az elnök.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke felszólal a szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös, A felvidéki magyar oktatás című konferenciáján a fővárosi Magyarság Házában 2015. november 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)



A Rákóczi Szövetség legfontosabb célja, hogy a magyar iskola melletti döntésre bírják a szülőket, ennek egyik fő eszköze a beiratkozási program, amelyet igyekeznek folyamatosan bővíteni és ma már nem csak a Felvidéken biztosítják, hanem Erdély bizonyos részeire és Kárpátaljára is kiterjesztették - mutatott rá Halzl József, aki jelezte: idén 250 önkormányzat csatlakozott a programhoz, és igyekeznek minél több civil szervezetet is mozgósítani.

Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója rámutatott: az oktatáspolitika területe a politikai kérdésektől nem választható el, együtt kell kezelni. Szavai szerint összehangolt politikára van szükség a magyar iskolák, magyar hallgatók megtartásához, ugyanakkor az autonómia számos eleme megvalósítható, különösen az oktatás területén.