Maróth Miklós akadémikus szerint a nagyobb tömegű muszlim közösségek nem integrálódnak Európában, amelynek egyes területein belátható időn belül többségbe kerülnek. Jungbert Béla volt jordániai nagykövet szerint a médiának nem kellene pánikot keltenie, hanem pozitív, integrálódó muszlim közösségeket kellene bemutatnia. Már csak azért is, mert Magyarország hosszú távon nem tudunk leválni az európai kontinensen zajló folyamatokról. A Magyar Iszlám Közösség azonnal bezáratná a radikális gondolatokat terjesztő mecseteket.
Igazságosság, mértékletesség, bátorság, bölcsesség – a keresztény erkölcs alapja ez a négy erény, amit az európai kultúrkörben még azok is magukénak éreznek, akik nem járnak templomba, nem istenhívők. Ezek az erények az iszlámban is megvannak, ám ott a törvények sokkal hangsúlyosabbak – ismertette a 180 percben Maróth Miklós klasszikafilológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt alelnöke.
Az akadémikus szerint az európai ember ezeknek az etikai értékeknek a fényében tart lelkiismeret-vizsgálatot, „egy muzulmán azonban csak a törvények betartását kéri számon saját magán, és a törvényekbe nem épült be az etika”. A nagy tömegek tevékenységét a saria irányítja, egy jogi előíráshalmaz, mely a mindennapi élet különféle helyzeteiben kötelező cselekedetekre irányul.
Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) társadalomtudományi alelnöke. (MTI-fotó: Soós Lajos)
Az akadémikus szerint a muszlim közösségek nem integrálódnak
Maróth Miklós szerin a nagyobb tömegű muszlim közösségek nem integrálódnak, hanem párhuzamos társadalmakat alkotnak Európában, és ahogy minden emberi csoportosulásban, ezekben a közösségekben is megjelennek a szélsőséges elemek. Az iszlámban van egy passzus, amely az igaz hitért folytatott küzdelemben szélsőséges eszközöket is megenged. A Korán szerint az, aki hívő volt, de hitehagyottá vált, rászolgált a halálra.
Mivel az iszlám olyan vallás, amelynek nincs központi tanító hivatala, mint például a katolikus egyháznak Róma, az emberek megengedettnek érzik, hogy saját maguk értelmezzék a hit tételeit. Ez vezet a fundamentalista terrorszervezetek létrejöttéhez is, az olyan merényletekhez, mint amilyeneket pénteken követtek el Párizsban.
Maróth Miklós és Jungbert Béla az európai muszlimokról - 180 perc
A muszlimok többsége elutasítja a terrort
A muszlimok többsége ellenben elutasítja a terrort, a magyarországi muszlimok egyháza is arra figyelmeztetett a merényletsorozat után, hogy az iszlám megengedhetetlennek tartja a béke, a biztonság, a jog és a törvényes rend megsértését.
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke is elítéli a fundamentalista csoportokat. „Az írmagját is ki kell irtani ennek az úgynevezett Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek” – fogalmazta meg a Kossuth Rádió műsorában. Hozzátette, a muszlim közösség feladata, hogy felszámolja Európában a radikális gondolatokat terjesztő mecseteket. Mint mondta, ezeket a helyeket egyik napról a másikra bezáratná, az ott szónokló imámokat habozás nélkül hazaküldené, száműzné vagy börtönbe zárná.
A diplomata szerint az integrálódó közösségek bemutatása segíthetne
Jungbert Béla nyugalmazott nagykövet, aki Izraelben a palesztin területeken és Jordániában teljesített szolgálatot, megoldhatónak tartja a fundamentalista csoportok kiiktatását és a többiek eddiginél jobb integrációját is. Úgy véli, először a meghatározó iszlám vallástudósoknak és legbefolyásosabb imámoknak kellene elhatárolódniuk az erőszakos terjeszkedéstől és a Korán félreértelmezéseitől. Hozzátette, nagy problémának érzi, hogy az európai muszlim közösségek nem rendeznek az iszlamista terrorcselekményeket elítélő tömegmegmozdulásokat. „Jó lenne látni, hogy maguk közül kivetik őket és elhatárolódnak azoktól, akik a kalifátus szellemi mámorában tévelyegnek” – mondta.
Jungbert Béla volt ramallahi és ammani nagykövet. (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
A volt nagykövet azt is hangsúlyozta, örülne, „ha politikai mozgalmakkal, erőkkel, akár a médiával nem a pánikot keltve és a tragédia érzetét gerjesztve lehetne hírt adni az eseményekről, ehelyett meg kellene szólaltatni, és be kellene mutatni pozitív, integrálódó közösségeket, személyeket”. Másrészt azt is határozottabban kellene felmutatni, hogy milyen jelenségeket nem tud elfogadni a befogadó társadalom. Ez azért fontos, mert hosszú távon, ez nyilvánvaló, nem tudunk leválni arról a folyamatról, amely az egész kontinenst érinti – mondta Jungbert Béla.
"Ez a folyamat a muszlim többségű Európához vezet"
Maróth Miklós szerint ez a folyamat a muszlim többségű Európához vezet. Ha abból indulunk ki, hogy amikor az iszlám elterjedt a Római Birodalom egykori, keresztény többségű területein – többek között Szíriában és Egyiptomban –, mi játszódott le azokon a helyeken, akkor azt is láthatjuk, nagyjából milyen jövő vár az európai kultúrára, ha itt is bekövetkezik a muszlim többség: előbb-utóbb felszámolják.
Az MTA volt alelnöke szerint bizonyos területeken belátható időn belül többségbe kerülnek a muszlimok. Brüsszel városát emlegetik olyan helyként, ahol ez a legkorábban, tizenöt éven belül megtörténhet. Egyes szakértők szerint Nyugat-Európában ehhez ötven év kell, Kelet-Európában, így Magyarországon is száz, a folyamatot azonban jelentősen gyorsítja a most zajló népvándorlás – hangzott el a 180 perc című műsorban.
