Erre figyeljen, ha átvinné a szabadságát a következő évre

Mennyi szabadnap jár a közalkalmazottaknak? Mennyi szabadnapot és hogyan lehet átvinni a következő munkaévre, illetve szabályos-e, ha valaki helyettesítés hiányában nem kapja meg a neki járó szabadnapjait? Ennek járt utána a Kossuth Rádió Napközben című műsora.

A munkavállalónak elsőként azt kell ellenőriznie, hogy milyen jogviszonyban foglalkoztatják, a szerződésében pedig kell legyen rendelkezés a szabadnapokról, valamint azok kiadásáról is - mondta Cselényi Zsolt munkajogász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Közalkalmazotti viszonyban több lehet a szabadság
A közalkalmazottak a fizetésüket a kormány által meghatározott bértábla szerint kapják, amelyben különböző szorzókat állapítanak meg a jogviszonyban eltöltött évek számától függően. A 2015-ös bértábla szerint 10 fizetési osztályba sorolhatók a munkavállalók (végzettség és szakképesítéstől függően), akiknek az alapbérük 69.000.- és 154.500.- forint között mozog, a végleges fizetés kiszámításához szükség van a fizetési szorzóra.

Általánosságban egy közalkalmazotti munkaviszonyban több szabadság jár a munkavállalónak - az alapszabadság a pótszabadságokkal együtt -, mint a munkaviszonyban foglalkoztatottaknak - mondta Dr. Sabacz Róbert a Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának Munkaügyi Ellenőrzési Osztályt vezető főosztályvezető-helyettese a rádióban.

Ahhoz, hogy kinek mennyi szabadság jár, ismerni kell a szerződését és a fokozatát. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint, számukra az alapszabadság mellett pótszabadságok is járnak, ezek azonban attól függenek, hogy ki milyen fizetési osztályban és milyen fizetési fokozatban dolgozik - mondta Cselédi Zsolt. Az első négy fizetési osztályba tartozóknak 20 munkanapnyi szabadság, míg a többieknek 21 munkanapnyi szabadság jár alapból. A pótszabadságot a fokozat határozza meg, amelynek mértéke fokozatosan nő - tette hozzá.

A szabadság kiszámolása gyakran okoz gondot a munkavállaló számára, a munkaügyi hatóság ehhez azonban nem nyújt, nem nyújthat segítséget. Ha felmerül, hogy a munkáltató a szabadság mértékét rosszul állapította meg, panasszal a munkaügyi hatósághoz lehet fordulni - jegyezte meg Dr. Sabacz Róbert. Hozzátette: névtelenül is lehet panasszal élni, ilyenkor közérdekű bejelentésként kezelve vizsgálja meg a bejelentést a hatóság, így a bejelentő személye védve marad.

 
Hallgassa meg a Kossuth Rádió összeállítását a témában!

 

Megállapodástól is függ az átvitt napok száma

Arra a kérdésre, hogy hány napot lehet átvinni a következő évre, Dr. Sabácz Róbert elmondta: alapvetően a felek közötti megállapodástól függ a pótszabadságok átvitele. Kiemelte, hogy minden naptári évben újra meg kell erről állapodni.

Alapvetően a pótszabadságokról van, szó, de bizonyos esetekben az alapszabadságot is át lehet vinni március 31-ig - mondta. Hozzátette, hogy ez attól függ, október 1. után kezdődött-e a jogviszony, vagy azt megelőzően. Függ attól is, hogy megkezdődött-e a tárgyévben a szabadság kiadása és akkor öt nap még áthúzódhat. Továbbá függ attól is, hogy a munkavállaló érdekkörében fennálló okból nem adták-e ki a szabadságot (például beteg volt), ekkor átvihető a szabadság. Az újbóli munkába állást követően 60 napja van a munkáltatónak, hogy a felhalmozott szabadságot kiadja – emelte ki.

Cselédi Zsolt a műsorban hozzátette, a törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyben vagy megállapodás, vagy törvényben rögzített módon lehet a szabadságot a következő évre átvinni. Olyan nincs, hogy szóban ígéri meg, hogy a nem kiadott szabadságot majd a jövő évben adja ki, de olyan sincs, hogy papíron írják ki csak a szabadságot, hogy a munkaadó mentesüljön a hátrányos jogkövetkezmények alól – magyarázta a szakember.

Ha nem helyettesíthető a munkavállaló...

Gyakori jelenség és jogszerűtlen mondta a munkajogász arra a kérdésre, hogy mi van akkor, ha például egy vezető nem tud elmenni szabadságra, mert nem tudják helyettesíteni. Megjegyezte, hogy azért is nehéz ilyenkor a munkavállaló helyzete, mert egy ellenőrzés során általában ez ki sem derül a cég által vezetett nyilvántartásból.

A szakemberek szerint a munkavállalót ugyanúgy köti a tájékoztatási kötelezettség a munkaadó felé. A szerződéskötésnél érdemes együttműködni és bizonyos személyes adatokat is elmondani, mint például a gyerekek száma és életkora.

A munkaszerződésben vannak bizonyos alapadatok, kötelező tartalmi elemek, valamint munkáltatótól függően valamennyi személyes adatot is kérhetnek. A személyes adatszolgáltatás azonban nem sérthet személyiségi vagy emberi jogokat - tette hozzá. A legtöbb munkáltató a szerződésen kívül alkalmaz egy adatszolgáltató ívet, amelyben olyan adatokat kér, mely a munkaviszony fenntartásához szükséges. Ilyen például az a kérdés is, hogy van-e gyermeke, hány évesek – ez ahhoz szükséges, hogy ki tudja számítani a pótszabadság mértékét a munkáltató – hangzott el a műsorban.



A másik oldal: a munkaadó

A szabadság kiadása és kifizetése nem csak a munkavállalóknak okoz fejfájást. Időnként a munkáltatóknak is komoly nehézséget jelenthez. Például ha valaki már nyolc éve van gyed-en. A jelenlegi szabályozás értelmében a munkáltatónak ki kell adni, illetve ki kell fizetni a szülési és fizetés nélküli szabadságokat , még ha egy kisvállalkozás számára ez teher is lehet - mondta Dr. Sabacz Róbert. Hozzátette, a szabadság kizárólag munkaviszony megszűnésekor váltható meg pénzben. Kiemelte, hogy van olyan helyzet is, amikor egy munkavállaló a pihenés helyett inkább a pénzt választaná, de erre nincs lehetősége.