Egy tízmillió éves genetikai csavar segíthette elő, hogy mára a csokoládé váljon az egyik legkedveltebb finomsággá. A kakaófa ősi gyökerei azt sugallják, hogy nagyobb genetikai változatosságot őrizhet a vadonban, mint ahogyan eddig hitték.
A kakaófa magvaiból előállított csokoládé az egyik legkedveltebb íz a világon, amely évente mintegy 100 milliárd dollár értékben kel el. A globális igény növekedésével viszont sokan attól tartanak, hogy az ipar nem képes lépést tartani a termék iránti kereslettel.
A legnagyobb gond – ami a legtöbb termesztett növényre érvényes -, hogy kevés a genetikai variáció a termesztett kakaóban, ezáltal sérülékenyebb a kártevőkkel és kórokozókkal szemben. A genetikai variáció hiánya miatt a klímaváltozás is erősebben sújthatja őket, ami az ipar hosszú távú fennmaradását veszélyezteti.
Kakaóbab (Fotó: AFP)
Egy új kutatás most azt sugallja, hogy a kakaófa (Theobroma cacao) a korábban véltnél jóval idősebb, és olyan közeli rokonai lehetnek, amelyekkel fenntartható a csokoládéipar.
James Richardson, a vizsgálat vezetője nemzetközi csapatával feltárta, hogy a Theobroma cacao a Theobroma nemzetség egyik legidősebb faja, körülbelül 10 millió éve jelent meg. Akkoriban az Andok még nem emelkedett ki teljesen, ami megmagyarázza, hogy manapság miért találhatóak mindkét oldalán kakaófák. (Az eredmények szerint a Theobroma nemzetség megközelítőleg 12,7 millió éve vált el legközelebbi rokonától, a Herraniától.)
A faj korai származása igazán jó hír, hiszen azt sugallja, hogy a kakaónak elegendő ideje lehetett genetikailag változatossá válni, ahogy az egyes vad populációk adaptálódtak lokális élőhelyükhöz. A kakaó vadon élő állományai az amerikai földrészeken ennélfogva a genetikai variációk igazi kincsesbányái lehetnek. Mindez elősegítheti olyan törzsek kifejlesztését, amelyek révén a kakaófa ellenállóbbá válik a betegségekkel és klímaváltozással szemben, sőt talán új csokoládéízek is előállíthatóak.
A kutatók már tervezik, hogy mielőbb visszatérnek Dél-Amerikába, hogy minden kakaórokontól mintát vegyenek, és megvizsgálják őshonos populációik jellegzetességeit.
Csokoládé Mexikóvárosban egy üzletben. (Fotó: Reuters/Edgard Garrido)
A csokoládét a Theobroma cacao-fákon növekvő tokokban rejtőző babokból állítják elő. A magtól az ízletes csokoládétábláig a kakaó több lépésen esik át, többek között erjesztik, szárítják, pörkölik a pépet, megtörik a magot, kivonják és visszaemelik bele a kakaóvajat, cukorral és tejjel elegyítik.
A vizsgálatról a Frontiers in Ecology and Evolution folyóirat számolt be.
