Megnyílt a Nemzeti Galéria El Kazovszkij-kiállítása

Csaknem 400 művön, festményeken, grafikákon, installációkon, objekteken, személyes tárgyakon keresztül, mintegy 1500 négyzetméteren idézi meg El Kazovszkij életművét és személyiségét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) A túlélő árnyéka címmel csütörtökön megnyílt kiállítása.

El Kazovszkij a 20. század utolsó évtizedeinek és az ezredforduló korának egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt: sokrétű, mély tartalmú és eleven alkotásokból álló életművet hagyott hátra a képzőművészettől az előadóművészeten át a költészetig - méltatta a kiállítás megnyitóján a 2008-ban elhunyt alkotót az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, köszönetet mondva az életművet gondozó El Kazovszkij Alapítványnak is.

Budapest, 2015. november 4. Képek A túlélő árnyéka - El Kazovszkij-élet/mű című kiállításon Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában 2015. november 4-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán


 

Hoppál Péter El Kazovszkij életművét Gulácsy Lajoséhoz és Kondor Béláéhoz hasonlítva hangsúlyozta, hogy ezek a hagyatékok nem avulnak el, máig érvényes esztétikummal és értelmezési koordinátákkal bírnak.

Tóth Krisztina költő El Kazovszkij, Petri György és Halász Péter között vont párhuzamot rámutatva: ezek az ikonikus művészegyéniségek úgy váltak irányadó figurákká, hogy arra sosem törekedtek.

Az El Kazovszkij munkásságának különböző vonulatait lenyűgöző gazdagsággal bemutató kiállítás is azt üzeni talán, hogy csak a totális, művészetté transzponált élet a valódi - jegyezte meg.

Rényi András kurátor emlékeztetett arra, hogy csaknem két év munkája a most megnyílt kiállítás, amely El Kazovszkij "egyszerre monstruózus, sziklakemény és sármosan törékeny személyiségét" kívánja megidézni hatalmas anyaggal. 1500 négyzetméteren csaknem 400 mű: festmények, grafikák, installációk, objektek, személyes tárgyak várják a látogatót.

A magyar művészet kánonképző helyén, a Nemzeti Galériában rendezett kiállítással El Kazovszkij végleg bevonult a művészeti panoptikumba, a tárlatnak mégis az a célja, hogy érzékelhetőé, tapinthatóvá tegye az életművet. A művészettörténész kiemelte: ezért nem emlékkiállításra, hanem provokatív, részvételre ingerlő tárlatra várják a látogatókat.

Baán László, az MNG főigazgatója felidézte, hogy a "kiemelkedő életmű előtt tisztelgő rendkívüli tárlat" több mint száz köz- és magángyűjtemény kölcsönzéseinek köszönhetően jöhetett létre.

Rényi András egyedi, átfogó, a részek és az egész viszonyát különleges invencióval átfogó kiállítást alkotott meg, Jerger Krisztina és Százados László társkurátorokkal együtt - méltatta a 2016. február 14-ig látogatható tárlatot Baán László.