Benyelte gyermekeinket a virtuális világ

Nem néznek tévét, nem olvasnak újságot és rádiót sem hallgatnak a fiatalok, de a virtuális világ beszippantotta őket.

Sokszor azt látni, hogy a gyerek csak nyomkodja a mobilját vagy órákig a számítógép előtt ül. A fiatal Z, vagyis az 1995 után született generációt, digitális bennszülöttként is emlegetjük. Nagy kérdés, hogy mit is csinálnak ezek a kölkök az okos készülékeik előtt. Vajon érdekli-e őket, hogy mi történik a nagy világban, vagy csak egymást szórakoztatják, amikor facebookoznak? A tévében nézik-e a híradókat, vagy csak a vámpírtörténetekről szóló sorozatok érdeklik őket? Élőben nézik, vagy kényelmesen, amikor idejük engedi, válogatnak a tévéből, vagy a netről letöltött műsoraik közül?

(MTI/EPA/Catrinus Van Der Veen)



A Z generáció abszolút nem fogyaszt klasszikus médiát, nem néznek televíziót és nem hallgatnak rádiót sem, vagy ha igen, azt célzottan teszik – mondta a hirado.hu-nak Justin Viktor médiaszakértő.

Nyomatott lapok egyre kevésbé kerülnek a fiatalok kezébe. Ez nemcsak a 13-15 évesekre, hanem a huszonévesekre is egyre jobban jellemző. „Míg 10-15 éve volt egy újságolvasó réteg, ma már alig-alig olvasnak hagyományos újságokat” – mondta Székely Levente szociológus és a kutatópont kutatási igazgatója.

A szociológus szerint rádiót is alig hallgatnak a fiatalok, hiszen a YouTube-on, vagy a kifejezetten zenékre szakosodott Spotify-on bármikor elérik azt, ami érdekli őket.

Székely Levente szerint – bár kifejezetten erre vonatkozó kutatások nincsenek – a legkisebbek médiafogyasztása nagyban függ az otthoni, szülői mintától. Ha például a szülő nem olvas újságot, vagy nem néz hírtartalmakat, akkor nagy valószínűséggel a gyerek sem. A szociológus szerint a fiataloknál az információforrás hitelessége a személyközi kapcsolatoktól nagyban függ. Azaz, a barátomtól, apukámtól, anyukámtól azt hallottam…

Beszippantotta őket a virtuális világ

Az internet olyan mértékben hatolt be a gyerekek életébe, hogy egyharmaduk jobban kedveli a netezést, mint a tévézést – derül ki az Ipsos két évvel ezelőtti kutatásából. Minden negyedik gyerek az interneten nézi az adott televíziós műsort, vagy filmeket tölt le tévézés helyett.

Székely Levente szerint – a televíziót kivéve – az internet már tíz évvel ezelőtt is fontosabb volt a tájékozódásban a fiatalok számára, mint más médiumok.

Minél idősebb valaki, annál többféle tevékenységet végez a neten. Egy korábbi kutatás eredménye szerint a  9-10 és 15-16 évesek közötti különbség az, hogy az idősebbekre jobban jellemző a hírfogyasztás, a letöltés és a kommunikációhoz kapcsolódó tevékenység, azaz az emailezés és a közösségi oldalak használata, mint a fiatalabbik korosztályra.

laptop gyerekek jatek foto_AFP

A Facebook befolyásolja a hírfogyasztást

A tizenévesek is fogyasztanak ugyan híreket,  de ezek jelentős részét a Facebookon érik el. Amit a hírfalon látnak, arra kattintatnak, a hírek nagy része így jut el hozzájuk. Az viszont kevésbé jellemző rájuk, hogy maguktól keresnek fel híroldalakat – nyilatkozta Székely Levente.

Túl lassú a hagyományos tévézés és az újságolvasás

Az 1995 után születettek életük jelentős részét online felületeken, a virtuális világban élik. A Facebook, az Instagram és Snapchat a legtermészetesebb közeg számukra. Ezen felületek valamelyikén szinte állandóan fent vannak és folyamatosan kapják a barátaiktól, osztálytársaiktól, sőt az osztályfőnöküktől is az üzeneteket, fotókat, hozzászólásokat, amire úgy érzik, azonnal reagálniuk kell. S mivel egy véget nem érő kommunikáció zajlik a virtuális felületeken, így gyakorlatilag idejük sincs a „lelassult időben zajló” tévézésre, vagy arra, hogy újságot vegyenek a kezükbe. A neten amúgy is bármit elérnek, ami érdekli őket – magyarázta Justin Viktor közösségi médiaszakértő.
A fiatalok átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. Ez az életkor a következő években tovább csökkenhet, és 5-6 éves korban stabilizálódhat – derült ki a 2011-es EU Kids Online II. magyarországi kutatás eredményeiből.

A híreket szinte csak okoseszköz-alkalmazásokon keresztül kapják, mivel ezekben a terekben élnek. A fiatal generáció médiafogyasztásának része a közösség reakciója, és a hozzájuk eljutott híreket rögtön újraértelmezik a saját szűrőjükön keresztül. De mivel úgy érzik, hogy gyorsan kell reagálniuk az információkra, így sokkal jobban ki vannak téve a stressznek, mint egy generációval idősebb társaik. „Gyakorlatilag azzal, hogy mindig a virtuális felületeken lógnak, egy 24 órás buli zajlik, nincs idejük a pihenésre” – mondta Justin Viktor.

A generáció-elmélet szerint a Z generáció tagjai a „művész” embertípusba tartoznak. A médiaszakértő úgy látja, hogy ez látszik is a médiafogyasztásukon. A fiatalok körében azok az applikációk tarolnak, amelyek képben, hangban kreatívak és olyan megjelenést adnak, amit rövid idő alatt, gyorsan le lehet reagálni - képek, videók - ezért népszerű körükben az Instagram, vagy a Snapchat, ami egy ingyenes okostelefonokra szánt képes, szöveges üzenetküldő applikáció.

Héjj Szilárd médiaszakértő is úgy látja, hogy a tizenévesek körében rendkívül divatos a Snapchat. A tinik azért kedvelik ezt, mert az elküldött üzenetet, a címzett a megnyitás pillanatától 10 másodpercig tudja csak elérni, majd automatikusan törlődik.

Vagyis "gazdaságos", mert nem terheli meg fölöslegesen a kütyü értékes memóriáját.

A magyar gyerekek is egyre inkább felfedezik és használják az Ask.fm-et, aminek lényege, hogy a felhasználók kérdéseket tehetnek fel és válaszolhatnak is egymásnak.

Hivatalosan csak a 13 évestől idősebbek „facebookozhatnak”

A 9-16 éves magyar gyerekek kétharmada rendelkezett 2011-ben legalább egy közösségi oldalon saját profillal. A legnagyobb közösségi médiafelület még mindig a Facebook.

Friss, a Facebook hirdetési rendszeréből kinyert adatok szerint a magyar 13-15 évesek körülbelül 152 ezren vannak a Facebook-on, ebből 70 ezer fiú és 82 ezer lány.

Az oldalt elvileg csak 13. évüket betöltött userek használhatják. Az oldal szabályzata nem engedi, hogy 13 éven aluliak „facebookozzanak”, de sokan hamis születési adatokat adnak meg, így akár több száz vagy több ezer magyar gyermek regisztrálhatott, aki elvileg még nem rendelkezhetne Facebook profillal – mondta a hirado.hu-nak Héjj Szilárd.