Lobbit sejt az agrártárca a vörös húsokat kritizáló WHO-jelentés mögött

Nem tetszik a magyar agrárkormányzatnak az Egészségügyi Világszervezetnek az egyes húskészítmények rákkeltő hatásáról kiadott jelentése. Fazekas Sándor miniszter szerint az állítások hátterében egyes gazdasági szereplők érdeke állhat. A tárcánál azt is közölték, a magyar kormányzatnak reagálnia kell, mert, ha a fogyasztók komolyan veszik a világszervezet jelentését, komoly károk érhetik az országot.

Teljesen megalapozatlan az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya, amely szerint a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és valószínűleg a vörös húsé is – mondta a hirado.hu-nak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A tárcavezető szerint a közlés mögött valamely gazdasági, kereskedelmi lobbi húzódhat meg. Megjegyezte, ahelyett, hogy az egyes húsfajtákat kritizálja a WHO, jó lenne, ha inkább a génmódosított (GMO) termények visszaszorításával foglalkozna ilyen lelkesen.

A miniszter szerint a valóban jó minőségű vörös húsoknak, a belőlük készült termékeknek továbbra is helye van az emberek asztalán, ezért a magyarországi sertéshúsfogyasztás ösztönzésére indított kampány folytatódik.

„Nem ez az első merénylet”

Horváth István kiemelt programokért felelős miniszteri biztos a hirado.hu-nak hangsúlyozta, egyszer már érte hasonló merénylet a magyar sertéságazatot, huszonöt évvel ezelőtt is azzal volt tele a média, hogy a disznóhús egészségtelen, tele van koleszterinnel, rákot okoz. Jó részt ennek, a sertés démonizálásának tudható be, hogy az akkori 43-44 kilogrammos évi fejenkénti fogyasztás a pár évtized alatt 24-25 kilóra esett vissza.

Bár a baromfihús-eladások időközben növekedtek – ma már egy szinten vannak a sertéshúséval –, összességében így csökkent a húsfogyasztás. Ebben szerepe volt annak is, hogy huszonöt év alatt a marhahúsból  9-ről 3 évi kilóra esett vissza a fejenkénti éves adag. Utóbbiban nem annyira a húsok elleni propaganda, mint inkább az ár és az étkezési szokások játszottak szerepet – tette hozzá.



Konkurenciaharc előzménye is lehet a WHO-jelentés, véli a miniszteri biztos

Horváth István szerint, ahogy a negyedszázaddal ezelőtti, úgy a mostani támadás is szinte a semmiből jött, az teljesen szakmaiatlan, félrevezető  és demagóg. A jelentés mögött minden bizonnyal jelentős gazdasági szereplők állnak, például az élelmiszeripar azon nagy volumenű ágazatainak képviselői, akik nem követhető pályán előállított termékekkel foglalkoznak. Hangsúlyozta, hogy a kilencvenes évek elején minden arról szólt, hogy a sertészsír helyett a fogyasztók használjanak inkább étolajat, margarint. Ezek olyan áruk, amelyek nem követhető termékpályáról származnak, így kevesebb velük a „macera” – fogalmazott.

A miniszteri biztos szerint az is felvetődik, hogy a WHO-jelentés az ipar és az állattenyésztés közötti konkurenciaharc előzménye, mert a mezőgazdasági területek terményei, illetve egyes takarmánynövények ipari célokra is hasznosíthatók. A kukoricából például nem csak sertéstáp, bioetanol is készíthető.
A WHO rákkutató intézetének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és "valószínűleg" a vörös húsé is. A világszervezet szakértői azt állítják, a végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek - például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok - fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is. A vörös húsok közé sorolták a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét. Szerintük a vörös hús esetében az eredmények nem kielégítően biztosak, ugyanakkor úgy tűnik, hogy annak fogyasztása és a végbélrák, valamint a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák között van kapcsolat.

A miniszteri biztos szerint egészséges a vörös hús

Horváth István szerint miközben mögöttes gazdasági érdekek miatt egyesek megint azt bizonygatják, hogy a vörös húsok károsak, ez egyáltalán nem igaz, sőt, kifejezetten egészségesek, nem szabad tehát komolyan venni a riogatást. Hangsúlyozta, hogy bár a sertéshúsfogyasztás huszonöt év alatt nagyot zuhant, a rákos megbetegedéseké nem.  Bízik benne tehát, hogy a WHO-jelentés csak egy rossz vicc, és a fogyasztók nem dőlnek be neki – mondta.

A miniszteri biztos, és korábban Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára, Menczel Lászlóné is azt közölte, a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott az elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint jóformán nem tartalmaz. Horváth István hozzátette, a magyar állattenyésztésnek külön erőssége, hogy GMO-mentes takarmánnyal etetik a jószágokat.

A táplálkozástudományi intézet szerint a vörös hús nem a legegészségesebb

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt közölte, véleménye továbbra is az, hogy a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás, a túlzások és egyoldalú diéták kerülése segíti az egészség megőrzését, és ebbe a mértékletes húsfogyasztás is beletartozik. Hozzáteszik: a Nébih előzetesen nem ismerte a WHO állásfoglalását, de tanulmányozza az abban foglaltakat. Hozzátették: a tanulmányt körültekintően kell értékelni, ugyanis a kockázat mellett a húsfogyasztás jótékony hatásait is figyelembe kell venni.

Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese az MTI-nek azt mondta, régóta tudható, hogy a különböző füstölt termékek, a kolbász, szalonna fogyasztása kockázatot jelent egyes daganatos betegségek szempontjából. Kiemelte, a húsféleségek közül a vörös hús is belefér az étrendbe, de nem ez az elsősorban ajánlott termék. A táplálkozástudományi szakember hangsúlyozta, az egészséges étrend alapjai a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök, a tej, a tejtermékek kellenek, hogy legyenek, a húsok és húskészítmények ebbe nem tartoznak bele.

Erdélyi-Sipos Alíz, Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára pedig azt nyilatkozta a távirati irodának, hogy A feldolgozott húskészítményeknek és a vörös húsoknak is van helye az étrendben, azonban a mindennapi táplálkozás során a kiegyensúlyozott étrendre és a mértékletességre kell törekedni.

Lépni kell, különben bajba kerülhet a sertéságazat

A miniszteri biztos szerint a WHO-jelentésre a magyar kormányzatnak reagálnia kell, mert, ha a fogyasztók komolyan veszik a világszervezet jelentését, annak nagyon komoly gazdasági, társadalmi következményei lehetnek, jelentősen visszaeshetne a termelés, amivel nagy számú vidéki gazdálkodó megélhetése is veszélybe kerülhetne. Az exporttal is gondok lehetnek, ha a WHO megállapításai visszavetik a hús iránti igényt, márpedig a juhágazat termelés túlnyomó része külföldre megy, és jelentős a sertés- azon belül a mangalicakivitel is. Horváth István megjegyezte, a szarvasmarha-export főleg Törökországba, a Közel-Keletre irányul, ahol az erős helyi étkezési hagyományok miatt kevésbé kell félni a hús iránti igény megcsappanásától.

A WHO-közlése után a magyar kormányzat annyit tud tenni, hogy halad az eddigi úton, tájékoztatja a fogyasztókat a jó minőségű sertéshús fogyasztásának előnyeiről, és biztosítja, hogy valóban egészséges, ellenőrzött hústermékek kerüljenek a asztalra. Hozzátette, a sertéshúst propagáló kampánynak már érezhető a hatása, a fogyasztás tavaly elkezdett emelkedni, és már elérte a fejenkénti 26 kilós mennyiséget. A cél a korábbi magyar és a mostani európai átlag, a 43-45 kilós mennyiség elérése.