Az ápolók kérték, hogy ne énekeljünk olyan dalt, amitől elsírják magukat a szülők

Váratlan helyzet volt a szülőknek, orvosoknak, ápolóknak is, hogy az osztályon gitárral a kézben teremről teremre jár valaki, szelíden odalép a babájukért aggódó szülőkhöz, leül melléjük, énekel, biztat, beszélget, meghallgat, újra énekel.

1991-ben Gállné Gróh Ilona, kétszeres Forrai Katalin-díjas énektanár, karvezető, a Ringató országos zenei nevelési program alapítója kezdte el Szekszárdon a Ringató-foglalkozásokat, amely elsősorban a szülő és a gyermek közös énekléséről, a játék öröméről szól. Ma már világszerte ismerik és alkalmazzák a módszert, amelyből később született meg a PIC-Ringató, a koraszülött csecsemőkkel való zenés-dalos foglalkozás.

„Huszonnégy évvel ezelőtt a szekszárdi főiskolán tanítottam, ezzel egy időben zeneóvodás csoportjaim is voltak. Egy anyuka, akinek a gyereke odajárt hozzám, kérdezte, hogy az egyéves kistestvért hozhatná-e az óvodások közé. A válasz világos és rövid volt: sajnálom, nem. Aztán gondolkozni kezdtem, és rájöttem, hogy lehetne foglalkozni a legkisebbekkel is, szülőkkel együtt. Kértem az érdeklődő anyukát, hogy jöjjenek el egy hét múlva, és hozzon magával még néhány kisbabás anyukát. Így kezdődött. Eljöttek hatan, és nem telt bele sok idő, nem fértünk el a teremben, pedig egy jókora társalgó volt. Természetesen sok minden tudatos volt már akkor, és sok mindent hozott az azóta eltelt idő” – mesélte el a hirado.hu-nak Gállné Gróh Ilona, a Ringató-módszer megalkotója.

Gállné Gróh Ilona

(Gállné Gróh Ilona)



„Szeretném, ha minél többen rájönnének arra, hogy az énekszó, a közös ölbeli játék valóban a kicsinyek 'lelki tápláléka' kell hogy legyen. A Ringató-módszerrel épül a gyermeki lélek, erősödik a családi összetartozás. A dal, az érintés tehát elsősorban az érzelmi fejlődésre hat, a sokat emlegetett érzelmi intelligenciára. Természetesen hat az értelemre is, a figyelemre, képzeletre, emlékezetre. Tovább lehetne sorolni: a beszédfejlődésre, a nyelvi, a zenei képességekre, az összerendezett mozgásra, a társas kapcsolatokra, mondhatjuk úgy is, hogy a teljes személyiséget formálja a zenei nevelés. És akkor még nem említettük, hogy a magyar hagyományból merített dalainkkal, mondókáinkkal a magyarságtudat csíráit ültetjük el a gyerekekben” –mondta el, kiemelve, hogy a Ringatónak nem a korai fejlesztés a célja. „Az a szándékunk, hogy közösségi énekes élményhez juttassuk a felnőtteket, gyerekeket” - fogalmazta meg Gállné Gróh Ilona.

„A Ringató (amelynek szlogenje: Vedd ölbe, ringasd, énekelj!) mára már bejárta az országot, a Kárpát-medencét, több európai országot, és eljutott a tengerentúlra is. Amit megvalósít, az pedig jóval túlmutat egy zenei nevelési módszeren. Énekelni, játszani tanít, és örülni a szépnek. Segít egymásra találni, felismerni az összetartozás csodálatos érzését, divatos kifejezéssel élve: közösséget épít. A határainkon innen és túl összesen nyolcvanegy ringatós foglalkozásvezető működik több mint kétszáz helyszínen” – foglalta össze a program alapítója.

Forrás: Ringató.hu

(Forrás: Ringató.hu)



„Vannak olyan családok, akikkel nem szakad meg a kapcsolatunk, de ez inkább baráti, tehát nem a fejlődés tudományos követése. Többnyire kiderül, hogy zenei általános iskolába, kórusiskolába mennek a tőlünk kikerülő gyerekek. Hangszeren tanulnak, néptáncra járnak. Sok levelet kapunk a gyerekek sikereiről, fényképeket, beszámolókat küld a család. Rendszeresen tapasztaljuk, hogy visszajönnek hozzánk a szülők a második, harmadik gyermekükkel is” – mondta.

Ősi tudás

Hazay Annamária, Gállné Gróh Ilona tanítványa 2006 februárjában kereste fel, szakmai segítséget kért tőle. A találkozásuk napja meghatározó volt életében: 2006 októberében elvégezte a legelső módszertani tanfolyamot nála, és azóta is ebben a nagy Ringató-csapatban dolgozik.

Hazay Annamária zenefoglalkozásokat már 2003-tól tartott óvodásoknak, de kifejezetten Ringatókat 2007 januárjától tart.

A szakember a hirado.hu-nak azt mondta: a Ringatóra születéstől óvodakezdésig hozzák a családok a kicsiket, és az édesanya habitusán múlik, hogy már pár hetesen vagy több hónaposan hozza el először a kisbabáját a közösségbe. A nagyoknak, akik már elkezdték az óvodát, „igazi énekes óvodát” tart, játékos keretek között foglalkoznak a zenei feladatokkal.

„Nem bontjuk korosztályokra a csoportokat, a dalanyag, az ölbeli játékok minden korosztálynak szólnak. Az anyukák ösztönösen ráéreznek arra, hogy más lendülettel játszunk például egy lovagoltatót egy pár hetessel és egy 1,5 évessel. A játékok üzenete: titkolózunk, huncutkodunk, csiklandozunk, kalácsot sütünk csak te meg én!” – fogalmazott a PIC-Ringató munkatársa.

„Ősi tudás, hogy a dünnyögés, a dúdolás, az éneklés harmonizálja a testet és a lelket. A tudomány is bizonyította, hogy az éneklés blokkolja a félelemérzetet, és nagyon fontos, hogy érzelemközvetítő szerepe van. Régebben az embereknek céljuk volt az énekléssel. Amiről nem szerettek volna beszélni, azt kiénekelték magukból. Amikor egy édesanya vagy édesapa karjában a gyermekével énekel, kettejük lelke összekapcsolódik. Az első három évben olyan intimitásuk van ezeknek a játékoknak, hogy a gyerekek valójában csak azzal szeretik ezeket játszani, akik érzelmileg a legközelebb állnak hozzájuk, hiszen a legtöbbnek a csattanója a puszilgatás, az ölelgetés vagy éppen egy feldobás, amihez szintén szükség van a bizalomra. Bizalomerősítő szerepük is van a játékoknak” – magyarázta Hazay Annamária.

A szakember a módszer lényegét úgy magyarázta, hogy a tudomány szintjén zenei transzferhatásokról beszélhetünk. Kokas Klára 2010-ben elhunyt zenepedagógus szavait idézte: „Az énekkel és mozgással telített tevékenység érzelmekkel serkenti az agy tevékenységét, változatos hallási, látási, mozgásos (auditív, vizuális, motoros) ingereivel aktivitásra készteti. A gyermek zenével kapcsolatos tevékenysége során átéli ezeket az érzelmeket és ennek mintájára modelleket épít magának, ezek olyan élménymintákat adnak, amelyekre később rámintázódhatnak más élmények.”

(MTI-fotó: Bruzák Noémi)



A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai folyamatosan vizsgálják azokat a gyerekeket, akiknek az életében mindennapos a szülők éneke, játéka. Ez is a transzferhatást támasztja alá. Kodály Zoltán is beszélt arról, hogy az énekelni szerető, zenei írás-olvasással bíró gyerekek könnyebben tájékozódnak a matematika, nyelvek, írás, olvasás területén - emelte ki Hazay Annamária.
Jelenleg 81 Ringató-foglalkozásvezető dolgozik 167 településen, 214 helyszínen - nemcsak Magyarországon, hanem határainkon túli magyarlakta településeken, de Svájcban, Angliában, Ausztriában, Németországban és Kaliforniában is összegyűlnek a magyar ajkú családok énekelni.

A koraszülötteknek segít a PIC-Ringató

A Ringatóból nőtt ki ugyan, de egészen más módszer a PIC-Ringató (perinatális intenzív centrum, azaz koraszülött-intenzívosztály), amellyel Hazay Annamária foglalkozik.

„Ezt a gyönyörű szolgálatot testvérem, Hazay Tímea kezdte el a SOTE I. sz. Gyerekklinikáján 2014 januárjában, az osztályvezető főorvos, Szabó Miklós kérésére. Szabó főorvos úr mindent elkövet, hogy az osztályon csökkentse a stresszfaktorokat. Timi két hónapig egyedül járt be a PIC-re. Váratlan helyzet volt nemcsak neki, de a szülőknek, orvosoknak, ápolóknak is, hogy az osztályon gitárral a kézben teremről teremre jár valaki, szelíden odalép a babájukért aggódó szülőkhöz, leül melléjük, énekel, biztat, beszélget, meghallgat, újra énekel.

Furcsa így visszatekinteni, hogy egy Magyarországon új gyógyító módszer születése 2014 januárjában a gyakorlattal kezdődött. Amikor megtapasztalta az eredményét, számos pozitív visszajelzést kapott, és látta, hogy a heti két alkalom kevés, akkor szólt nekem, így 2014 márciusától én is csatlakoztam hozzá. Fontos lett a szülőknek, és örültek, hogy kicsit kizökkentjük őket a medikalizált közegből, a sok vizsgálgatás, megfigyelés, konzultáció mellett naponta 15-20 percet velünk úgy tudnak együtt tölteni a kicsivl, mint egy időre született, egészséges gyerekkel. Ami egy anyában amúgy is ösztönösen benne van, a dúdolás, a simogatás, a puszilgatás, az érintés, természetesen a klinikai keretek figyelembevételével ott is meg tud valósulni” – mondta Hazay Annamária.

Az ápolók ilyenkor - amennyiben a körülmények lehetővé teszik - kiveszik a picit az inkubátorból, a szülő mellkasára teszik (ez a kengurumódszer), ha pedig valamiért nem lehet kivenni a babát, akkor kinyitják az inkubátor ablakát, az anya simogatja, és énekli a dalokat.

Egyre több kórház nyitja meg kapuit a PIC-Ringatóval foglalkozó szakemberek előtt. Így már Kecskeméten, Szegeden, Veszprémben, Budapesten a Péterfyben is működik a PIC-Ringató, és hamarosan Tatabányán is megkezdi működését.

Népdaloktól Kodályig

A klasszikus Ringató-foglalkozásokon a népdalok, Kodály-dallamok, az európai gyerekdalok mellett felcsendülnek kánonok, népi rigmusok, népköltészet és műköltészet. A PIC-Ringató fontos sajátsága, hogy olyan dalokat énekelnek, melyeket biztosan ismernek a szülők, például a Süss fel nap, vagy a Cifra palota, a Kis kece lányom, az Esik az eső, a Tente baba stb. Persze, ha óhajtják, szívesen tanít új énekeket a foglalkozásvezető – emelte ki Hazay Annamária.

Mind a Ringatón, mind a PIC-Ringatón is a legfontosabb szerep a szülőké, csak a feladat és a hatás más. „A Ringatón, ahol hétről hétre találkozunk mi, foglalkozásvezetők mintát mutatunk arra, hogy otthon hogyan, mivel vegyék körbe a legkisebbeket, ha zenei nevelésről beszélünk. Kedvet teremtünk, élményt próbálunk nyújtani a felnőtteknek. Nekünk nem a gyerekeket, hanem a felnőtteket kell megnyernünk magunknak, az a fontos, hogy ők jól érezzék magukat a foglalkozáson. Sokszor mondom a szülőknek: addig örüljetek, amíg csak nektek engedi megfőzni a tenyerébe a borsót, vagy csak apa dobhatja fel a levegőbe, és csak anya csiklandozhatja meg! Ez a feltétel nélküli szeretet egy gyönyörű megnyilvánulása” – fogalmazta meg a szakember, kiegészítve azzal, hogy a PIC-Ringatón egy kicsit összetettebb a feladat.

(MTI-fotó: Bruzák Noémi)



Nem a Hopp Juliskától lesznek vidámabbak

„Ott a szülők lelkének ápolásáról is szól a történet. Az ápolók eleinte kérték finoman, hogy ne énekeljünk olyan dalt, amitől elsírják magukat a szülők, de megnyugtattuk őket, hogy nem attól lesznek kiegyensúlyozottabbak, ha egy vidám Hopp, Juliskát énekelünk el, hanem attól, ha utat engedünk a visszafojtott könnyeknek. És ezt akár egy Hopp, Juliska is ki tudja váltani. A feszültségnek, szorongásnak ki kell jönnie. Kórházi keretek között semmi nem természetes, minden idegen, ijesztő. Rengeteget segítenek a folytonosságban a szinte mantraszerűen énekelt dalok” – mondta Hazay Annamária.

Arra a kérdésre, hogy melyik a legemlékezetesebb élménye, Hazay Annamária azt mondta: „Egy ilyen, nagyon emlékezetes nap volt, amikor egy kétéves, oxigénhiánnyal született kisfiú odamászott hozzám. Az anyukája sírt, mi nem tudtuk, mi történt, azt hittük, ez mindennapos, hogy Bendi mászkál. Az anyuka könnyek között mondta el, hogy életében először mászott el, neki az orvosok azt mondták, talán sosem jön el ez a pillanat. Ekkor már minden anya sírt, együtt éreztünk, átéreztük az ő örömét, és persze dallal ünnepeltünk” - mondta el a foglalkozásvezető.

„A PIC-Ringatón talán azért a szívem csücske a következő történet, mert ahhoz a kisfiúhoz kötődik, akin keresztül megláthattam, mekkora egy 24. hétre született apróság. Hosszú hónapokig bent voltak az osztályon, fejlődött szépen. Most már 1,5 éves, és látom a fényképeken a szülők örömét, a kisfiú boldog mosolyát. Az én kis huszárom. Ő volt a fő kritikus, aki nyűglődött és grimaszolt, ha népdalt énekeltünk, de bármelyik, lóval kapcsolatos dalnál kisimultak a kis ráncai, és szinte mosolygott. Csodálatos feladat, amit ránk bízott a Jóisten, nagy alázattal és tisztelettel lehet ezt végezni. Eddig teljesen önkéntesen jártunk be a kórházakba, -nagy tisztelettel adózom kolléganőimnek és kollégámnak-,de a PIC-Ringató program 2015 októberétől az Új Európa Alapítvány támogatásával valósul meg.” - mondta Hazay Annamária.