Magyar helyszínelők: Így kezdte Bagira, a világhírű kommandós kutya is

Idén nyár elején pusztult el a leghíresebb magyar rendőrkutya, Bagira. Nyugdíjba vonulása után hirtelen súlyos rákos beteg lett. A K9-es kommandó elfogó kutyája szintén egy vásáron került a Dunakeszin lévő kiképzőközpontba. Eleinte nem hitték, hogy az egyik legjobb válik majd belőle. „Munkája” során a legkeményebb bűnözőket is rács mögé juttatta, legendája szerint, amikor ugatott, a bűnözők feltartott kézzel bújtak elő.

A rendőrség Dunakeszin lévő központjában oktatják a rendőrkutyákat. Tíz fő képzi hazánk összes rendőrkutyáját, valamint a honvédség tűzszerész- és a büntetés-végrehajtás kábítószer-kereső ebeit is. Magyarországon jelenleg nagyjából 630-650 ilyen kutya dolgozik. Az eseménytől függően egy helyszínre alkalmanként egy kutyavezető érkezik ki, akit egy járőr biztosít abban az esetben, ha veszélyes személy felkutatása a cél. Ez a hivatás sokkal több, mint egy szolgálati ágazat, inkább életforma – mondta el honlapunknak Móricz Mátyás kiképzésvezető.

A megfelelő ebek két módon kerülhetnek a kiképzőközpontba: a rendőrség saját belső tenyészetéből vagy - nagyobb létszámban - vásárlás útján.



 

Kétszer van Dunakeszin kutyavásár

Havonta kétszer, szerdai napokon vásárt tartanak a kiképzőközpontban. Az akár nyolc hónapos állatokat több kategóriában vizsgáztatja az ötfős bizottság. Nem a törzskönyv a lényeg, sokkal inkább az alapkészségek számítanak. Azt nézik, mennyire szocializáltak vagy milyen az alapi idegrendszerük, orrhasználatuk. A vásár az igények felmérése alapján zajlik, az adott területi szerv által beküldött kérések szerint választanak. Vizsgáztatják a későbbi kereső, őrző-védő vagy vegyes (duál) kutyákat is.

„A lövésteszten azt nézik, hogy miként reagál az állat a hirtelen hanghatásokra, majd egy épületben figyelik meg különböző körülmények között (magasban, mélyben, szűk helyen). Végül az adott terület által megkívánt feladatok következnek” -fedik fel. Azok a kutyák, amelyek bekerülnek a rendszerbe és már átestek az állatorvosi vizsgálaton, 3,5 -6  hónapos alapkiképzésben részesülnek  – magyarázta el a központ kiképzésvezetője. Hozzátette, többségében német juhász kutyákról van szó, de egyre népszerűbb a malinois is. Az őrző-védő kutyák között vannak rotweilerek, a keresők között pedig különféle vadászkutyák, mint vizslák, labradorok, retriverek vagy spánielek. A központ történetében volt egy József nevű yorkshire terrier is, már nyugdíjba vonult – fűzte hozzá Móricz Mátyás.

Hősök, még a rendőrök között is

Azt, hogy milyen segítség egy kutya a rendőrségi tevékenység közben, minden járőr jól tudja – meséli Móricz Mátyás. Az ebek érzékszervei kifinomultabbak, szaglásuk sokszorosa az emberének. Sok szorult helyzetben fordultunk már hozzájuk.

Léteznek kereső típusú kutyák, akik kiszagolják a kábítószert, a robbanóanyagot, követik a nyomot, azonosítják a szagokat és keresnek személyeket – magyarázza a szakember. „Nemrég volt egy eset, amikor az elkövető a kábítószert a benzintankba belógatott üvegben próbálta csempészni, de a kutya kiszagolta. Nehezen találták meg a rendőrök, szét kellett szedni a kocsit, de a kutya jelzett” – tette hozzá.

A nyomkövető kutyáknál három fő tényező befolyásolja a munkát: az időkiesés, a távolság, és léteznek egyéb zavaró tényezők. A kiképzésvezető elmondta, hogy a nyomok nagy része 3 km-en belül található, de nagyon fontos információkhoz juttatja a nyomozókat: biztossá válhat az útvonal és az időpont, valamint az útközben eldobott tárgyakkal beazonosíthatóvá válhat az elkövető. „Volt már példa arra is, hogy 10-12 óra elteltével akár 5-7 km-en keresztül követett szagot az egyik kutya. Például a salgótarjáni kutyaviadal felszámolásánál három illető elmenekült, a képzett nyomkövető kutya kilométereken át követte őket, végül meg is lettek az elkövetők.”

Az őrző-védő kutyák is több kategóriába sorolhatóak – folytatta Móricz Mátyás. A járőr és az általános rendőrkutyák (duál) mellett vannak a csapaterős állatok, amelyek főként rendezvényeket biztosítanak vagy tömegoszlatásoknál vesznek részt. Ilyeneket láthatunk gyakran a Fradi-pályánál is, a meccsek alatt – tette hozzá. A közrendvédelmi vagy más néven speciális elfogó kutyákat célzottan a kommandós egységeknek képzik. „Ők azok, akik a súlyos, életellenes bűncselekményekkel gyanúsítható személyeket elfogják, az elrejtőzött elkövetőket felkutatják vagy a hátsó menekülési útvonalat biztosítják. Volt egy eset, amikor egy elkövető a saját garázsában a szervizaknába bújt el a rendőrök elől. A kutya kiszagolta, pedig a kocsi ott állt a garázsban, és az aknát félig feltöltötték vízzel”– mesélte a szakember.



Ne próbáljunk elmenekülni előlük!

Az esetek többségében elég a rendőrkutya jelenléte is, nem vetemednek erőszakra a kutyavezetőkkel szemben sem. „Jó a hírük az ebeinknek, nem jellemző, hogy megpróbáljanak az elkövetők elmenekülni vagy szembeszállni” - vázolta. A központ kiképzésvezetője elmondta, hogy a kutya komoly, de nem halálos sérüléseket tud okozni. Általában a kezet fogja meg erőteljesen, míg oda nem ér a gazdája, és nem vált fogást közben. Az állatokat normál esetben 9 éves korukban nyugdíjazzák.

A Dunakeszin lévő kutyakiképző osztályon délelőttönként gyakorlati, délutánonként pedig elméleti oktatás zajlik. Főként olyan előadások vannak, amelyek szorosan kapcsolódnak a területekhez: állatorvosi és jogi ismeretek, etológia és kinológia.