Ropjuk a táncot csontritkulás ellen!

Október 20-a csontritkulás elleni küzdelem világnapja. A betegség világszerte több százmillió embert érint, Magyarországon a lakosság 7-10 százalékát sújtja. A változás korában szinte minden harmadik nő és az időskorúak jelentős része szenved ebben a betegségben. A diagnosztikai és terápiás módszerek fejlődéséről, a betegség megelőzéséről volt szó a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A csontritkulás nem az életkorral együtt járó, elkerülhetetlen probléma, és nem csak az időseket fenyegeti. A legnagyobb csonttömeget 30 éves kor körül érjük el, azután elkezdődik a csontvesztés folyamata. De ennek üteme változó, és egészséges életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással, sok mozgással lassítható.

2011-ben alakult a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Kft. reumatológusaiból, illetve a betegekből egy klub, mely havonta egyszer tart egy összejövetelt. Ez a klub nemcsak az oszteoporózis okozta tünetekkel, hanem az egészséges életmódhoz szükséges valamennyi területtel – légzéssel, emésztéssel, bőrrel, lélekkel – foglalkozik. A betegek erősítik egymásban a kitartást, és szakemberektől kapnak kézzel fogható, érthető iránymutatást, hiszen a szakrendeléseken nincs idő arra, hogy minden betegnek az összes kérdésére válaszoljanak.

A szakrendeléseken egyre fiatalabb a beteganyag, de azért az oszteoporózis inkább az idősek betegsége. Férfiakat és nőket egyaránt érint. A klubba jobbára nyugdíjasok járnak, de szeretnék a fiatalokat is megszólítani. Ami a nemek arányát illeti: férfiakból a klubban kevesebb van.
Hallgassa meg!

Hart Nikolett humánkineziológus hangsúlyozta: a prevenció a legfontosabb. Svéd kutatások bizonyítják, az a legideálisabb, ha általános iskolai kortól fejlesztjük a csonttömeget. Kutatók megmérték a teniszező pubertáskor előtti gyermekek alkarjának csonttömegét, és 20 százalékos különbséget mutattak ki a domináns, vagyis aktívan használt, illetve a nem használt kar között. Ez a különbség pubertáskor után 10 százalék alá csökken. Ez azt mutatja, hogy nagyon fontos odafigyelni ebben az időszakban a megfelelő testmozgásra – magyarázta.

Idős házaspár beszélget Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn 2015. október 1-jén. Az ENSZ-közgyűlés 1991-ben határozott az idősek világnapja megtartásáról. Az idősödés kora a 60. életévben kezdődik, az időskort 75 éves kortól szokás számítani. A világon több mint 600 millió 60 évnél idősebb ember él. MTI Fotó: Balázs Attila

(MTI-fotó: Balázs Attila)



Kricsfalusy Mihály, a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelőintézet és a Baleseti Központ főorvosa, az intézmény oszteoporózis betegklubjának képviselője a többi közt arról beszélt: sok beteg azzal védekezik: „Doktor úr, nem fájt semmim.” Persze a csontritkulás nem fáj, csak már akkor, amikor elkezdenek törni, roppanni a csigolyák, és nem csak fizikai behatásra. Gyakran előfordul, hogy amikor már eljut egy beteg a vizsgálatra, három-négy csigolyája felére roppant össze.

Hozzátette: sajnos Magyarországon a háziorvosnak nincs joga ahhoz, hogy beutaljon egy beteget csontsűrűségmérésre. Ehhez előbb valamilyen szakorvoshoz kell eljutnia a betegnek. Ha jól felépítettük a testünket, a klimaxig azért látványos változások nincsenek a csonttömeget illetően. A menopauza után viszont az OEP kétévente javasol csontsűrűség-vizsgálatot.

A humánkineziológus arra hívta fel a figyelmet, nagyon sokan nem gondolják, hogy a mozgásnak milyen fontos szerepe van e betegség megelőzésében. Napi 20-30 perc aktív mozgás javasolt, formáját pedig annak függvényében érdemes megválasztani, hogy előtte mennyire voltunk aktívak. Mindenképp tartsuk szem előtt a fokozatosságot! Végezhetünk erősítő gyakorlatokat, illetve olyanokat, melyek javítják az egyensúlyt, a mozgáskoordinációt. Hasznos a séta, a kirándulások, a tánc. Akár a társastánccal is tehetünk a csontritkulás ellen.

A csontok egészségének három alapvető feltétele a megfelelő kalciumbevitel, a szervezet D-vitamin-ellátottsága és a rendszeres mozgás. Szekeres László, az Országos Oszteoporózis Társaság elnöke azt mondta: sajnos Magyarországon a lakosság 95 százalékának nem megfelelő a D-vitamin-ellátottsága. A kalciumbevitellel valamivel jobban állunk: a lakosság harmada megfelelő mennyiséget visz be; a napi szükséglet egyébként 1200 milligramm.



Megerősítette, hogy időskorban a leggyakrabban előforduló baleset a csontritkulás miatt a válltáji, a csukló-, csigolya- és combnyaktörés. Akik utóbbin átestek, azok 30 százalékát egy éven belül elveszítjük, további 30 százalék pedig valamilyen segítségre szorul majd. Ezért fontos a megelőzés, de ha már valaki átesett a combnyaktörésen, akkor mindenféleképp javasolt, hogy további, csonttal kapcsolatos kezelésekben részesüljön – emelte ki.

Sajnos ma hazánkban a csontritkulás miatt törésen átesett betegeknak csak 20 százaléka kap adekvát utókezelést. Pedig ennek hiánya olyan, mintha valakinek agyvérzés után nem állítanák be a vérnyomását – hozta fel példaként.

Kricsfalusy Mihály azt mondta: gyógyszerekkel el lehet érni, hogy a csont törékenysége számottevően csökkenjen. Azt azonban nem, hogy valakinek ugyanolyan legyen a csontozata, mint 20 éves korában. A csont egyébként önmagában nem sokat ér, kell hozzá az izom, az egyensúlyérzék, a stabilitás, az állandó mozgás, a megfelelő táplálkozás.

Ha lehet, ne mesterséges úton vigyük be a kalciumot, és nem kell túlságosan tartózkodnunk a napfénytől sem – jegyezte meg.