Ezrével találtak emberi maradványokat a titokzatos alföldi templomban

Rejtélyes templom áll az Alföld közepén, amelyet meglepő módon egy gazdálkodónak köszönhetően támasztanák fel poraiból. A legendák övezte Árpád-kori templomrom ugyanis olyan titkokat takar, melyekkel már több kor szülöttei is féltek szembenézni. Legutóbb néhány évtizeddel ezelőtt a téesz markolója mart a földbe, de az onnan tömegesen felbukkanó koponyák és más csontok elrémítették a derék gépészt. A 21. század földművesei előtt azonban nincs akadály - hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Lakitelek tőserdei részén emberemlékezet óta keringenek történetek arról, hogy a földben egy titokzatos templom nyugszik. A mendemondáknak jó ideig nem lehetett utánajárni, mivel a helyi téesz művelte azt a területet, mígnem a Templomdomb nevű rész magántulajdonba került. A tulajdonos muzeológusokat hívott a területre.

Régészek egy 11. századi templom maradványait tárják fel a hajdani Felsőalpár település helyén, Lakiteleken. (MTI-fotó: Ujvári Sándor)

Régészek egy 11. századi templom maradványait tárják fel a hajdani Felsőalpár település helyén, Lakiteleken. (MTI-fotó: Ujvári Sándor)



Embermagasságú falak vannak, helyenként elérik a két métert. Kijelenthető, hogy megtalálták a korabeli Felsőalpár településnek a templomát, egy úgynevezett pusztatemplomot – mondta el Vilhelm Gábor, a kecskeméti Katona József Múzeum régésze.

Az alaptemplom egy Árpád-kori alapítású téglatemplom 1075-ből. Ezt feldúlta a tatár, ezután felújították, végül 1597-ben, a tizenöt éves háborúban megsemmisült.

A régész szerint az érintett területen pusztásodás megy végbe, a környékbeli falvak elnéptelenedtek, az emberek beköltöztek Kecskemétre. Az északnyugati irányú szél óriási homokdombokat hozott létre. Az egyik pontosan a templomot temette be, és ezzel meg is óvta a maradványokat.

A feltárás azóta igazolta, a helybeliek miért is tartottak, féltek a templomtól. A főhajó közepén csontvázakat találtak, az épület másik részén pedig halomra hányt emberi maradványokat, ezrével.



Mind a szentélyben, mind a hajóban két nagy beásás - „kincskereső gödör” -található. Ez arra utal, hogy bolygatták a temetkezéseknek körülbelül a 80 százalékát.

A csontok ma már biztonságban vannak, régészek dolgoznak megőrzésükön, akárcsak a templom maradványain.
Lakiteleki templomfeltárás - Hajnal-táj

Célunk az állagmegóvás és a bemutathatóvá tétel, illetve egy tetőzet építése, amely megóvja a középkor és az Árpád-kor örökségét az időjárás viszontagságaitól – fogalmazott a régész.