Barack Obama elnök kérésére Mexikó kíméletlenül lesújt a közép-amerikai országokban dúló erőszak elől menekülőkre, amiért cserébe a szeptember végén lezárult pénzügyi évben több tízmillió dollárt kapott - írta a The New York Times.
A riportot szerző Sonia Nazario Pulitzer-díjas író-újságíró és jogvédő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokba múlt nyáron rekordszámban érkeztek migránsok és menekültek, akik közül sokan szülők nélkül utazó kiskorúak voltak. Ezeket a migránsokat most már azelőtt megállítják Mexikóban, hogy elérnék az amerikai határt.
Az újságíró szerint ennek fejében az amerikai kormány közvetve több tízmillió dollárt fizet ki Mexikónak. Sonia Nazaro, aki korábban is cikkezett már a latin-amerikai migrációról, az NPR-nak elismerte, hogy sem amerikai, sem mexikói hivatalos személyekkel nem beszélt erről az eljárásról.
Ugyanakkor azt állította, hogy a washingtoni külügyminisztérium 86 millió dollárt különített el - ezen összeget nem teljes egészében 2015-ben költötték el - arra, hogy Mexikó visszafordítsa a migránsokat, köztük a gyerekeket.
Nazario szerint a pénzt a külügyi tárca a kábítószer-ellenes keretéből kifejezetten a migrációnak a Mexikó déli határainál való ellenőrzésére irányozták elő. A kíméletlen fellépés következtében Mexikó most először toloncolt ki több közép-amerikait, mint az Egyesült Államok.
Az amerikai Migrációpolitikai Intézet adatai szerint a 2015-ös pénzügyi év első hét hónapja alatt a mexikói hatóságok 92 889 közép-amerikai állampolgárt - köztük 18 310 felnőtt felügyelet nélkül utazó kiskorút - fogtak el, míg az amerikaiak csak 70 448-at. Az október 1-jén elkezdődött új költségvetési esztendőben a várakozások szerint Mexikóban az őrizetbe vételek száma 70 százalékkal növekszik, az Egyesült Államokban pedig a felére csökken majd.
A szerző rámutatott, hogy a szigorítás miatt veszélyesebbé vált az utazás azon migránsok számára, akik nem tudnak fejenként 10 ezer dollárt kifizetni az embercsempészeknek. A mexikói hatóságok ugyanis leszedik a vándorlókat a tehervonatok tetejéről, akik ezért elhagyatottabb helyeken próbálnak meg továbbjutni, ahol a bűnözők szabad prédájává válnak. Meggyilkolják, prostitúcióra, vagy rabszolgamunkára kényszerítik őket a kábítószer-ültetvényeken.
A mexikói kormány hivatalos adatai szerint az elmúlt években emberrablók fogságából 72 ezer migránst szabadítottak ki, akik közül sokakat megkínoztak és váltságdíj fejében tartottak fogva. Többeknek kioperálták a belső szerveit.
Nazaro a NYT-ban arról írt, hogy Mexikó tavaly július óta a bevándorlásügy 300-600 ügynökét vezényelte a déli államokba, akik több mint 20 ezer razziát hajtottak végre a tehervonatokon, buszpályaudvarokon, szállodákban és a migránsok által használt autóutakon.
A Mexikóban zsúfolt gyűjtőtáborokba - a legnagyobb közülük a Chiapas állambeli Tapachulában működik - terelt migránsok helyben nagyon ritkán kapnak menedéket. Esélyük helyben mindössze 20 százalék az Egyesült Államokbeli 50 százalékkal szemben.
