Orosz gyártmányú rakéta találta el 2014 nyarán Ukrajna felett a maláj légitársaság utasszállító repülőjét a végleges szakértői jelentés szerint.
Egy orosz gyártmányú, Buk típusú föld-levegő rakéta találta el és szakította szét a levegőben a Kelet-Ukrajna felett tavaly nyáron lezuhant maláj utasszállító gépet a nemzetközi szakértők által készített, kedden nyilvánosságra hozott végleges jelentés szerint.
A dokumentum tartalmát a tragédia ügyében folyó nemzetközi vizsgálatot összehangoló Holland Biztonsági Iroda (OVV) ismertette. A szakértők megállapították, hogy a maláj repülőgép pilótafülkéjétől kevesebb mint egy méterre robbant fel a rakéta, és azonnal megölte a személyzet három tagját, valamint leszakította a gép orrát.
A jelentés nem nevezi meg, hogy ki a felelős a rakéta indításáért. Ennek kiderítésére egy külön büntetőjogi vizsgálat folyik, amely várhatóan idén még nem zárul le.
A malajziai légitársaság előző nap lezuhant utasszállító repülőgépének egyik darabja a Donyeck megyei Rozsypnében 2014. július 18-án. A malajziai légitársaság Boeing-777-es gépének fedélzeten tartózkodó mind a 283 utas és a 15 fős személyzet életét veszítette. A gépet feltehetőleg rakétatalálat érte. (MTI/AP/Dmitrij Loveckij)
A malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen zuhant le 298 emberrel a fedélzetén. Az utasok kétharmada holland volt, ezért Hollandiát bízták meg a katasztrófa okainak felderítésére indult nyomozás koordinálásával.
Jacenyuk: az orosz titkosszolgálatok tervelték ki a gép lelövését Az orosz titkosszolgálatok tervelték ki a tavaly nyáron lezuhant maláj utasszállító gép lelövését a kelet-ukrajnai szakadárok által ellenőrzött területről - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kedden Kijevben a kormány ülésén.
Hangsúlyozta, hogy Kijev álláspontja szerint orosz fegyveresek által ellenőrzött területről lőtték ki azt a rakétát, amely eltalálta a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát tavaly július 17-én. "Kétségkívül részeg szakadárok nem tudnak egy Buk rakétarendszert kezelni. Ez pedig azt jelenti, hogy csakis képzett orosz katonák kezelhették a fegyverzetet" - fogalmazott Jacenyuk.
Emlékeztetett arra, hogy ukrán szakértők is több tucat vizsgálatot végeztek a katasztrófa körülményeiről, és ígéretet tett arra, hogy ezek eredményeit még a nap folyamán közzéteszik.
A de Volkskrant című holland napilap kedden azt írta, hogy egy Buk típusú föld-levegő rakéta találta el a Kelet-Ukrajnában, szakadár ellenőrzés alatt álló területen lezuhant Boeing 777-es utasszállító repülőgépet. A Buk típusú rakéta orosz gyártmányú.
Mihail Malisevszkij, a fegyvergyártó Almaz-Antej orosz állami konszern főmérnökének tanácsadója keddi moszkvai sajtótájékoztatóján viszont azt állította, hogy saját vizsgálatuk szerint a gépet eltaláló rakétát nem szakadár, hanem az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött területről lőtték ki.
A katasztrófa után Moszkvában több ízben azt állították, hogy egy Szu-25-ös ukrán csatarepülőgép találta el levegő-levegő rakétával az utasszállítót, ezt azonban képtelenségnek nevezték külföldi, de még orosz szakértők is. A "csatarepülőgép-verziót" alátámasztandó, az orosz vezetés közzétett egy műholddal készített fényképet is, amiről viszont a netezők hamar bizonyították, hogy hamisítvány.
Az Almaz-Antej júniusban elismerte, hogy valószínűleg valóban Buk légvédelmi rakétával lőtték le a gépet, viszont azt állította, hogy olyan régi típusúval, amely az orosz hadseregben már nincs hadrendben, viszont az ukrán fegyveres erők nagy számban rendelkeznek vele.
Orosz vizsgálat: nem szakadár oldalról lőtték ki a rakétát Nem a kelet-ukrajnai szakadárok uralta Sznyizsne településről, hanem az ukrán hatalom irányítása alatt lévő Zaroscsenszkéről lőtték ki a malajziai utasszállító repülőgép tavalyi katasztrófáját okozó Buk légvédelmi rakétát - közölte a fegyvergyártó Almaz-Antej sajtótájékoztatóján kedden Moszkvában az orosz konszern főmérnökének tanácsadója.
Mihail Malisevszkij ezt azzal indokolta, hogy az állami cég saját vizsgálata alapján a rakéta robbanása után a repeszdarabok nem érhették volna a repülőgép bal szárnyát és hajtóművét, ha a rakétát Sznyizsnéről lőtték volna ki.
Elmondása szerint a vizsgálat során rekonstruálták a rakéta és a repülőgép találkozásának körülményeit, egyebek közt egy Boeing orr-részére lőttek ki rakétákat különböző szögekből. A kísérletek eredményei alapján megállapították, hogy ha Zaroscsenszke irányából lövik ki a rakétát, legalább 22 repeszdarab csapódik a repülőgéptestbe.
Ha Sznyizsne településről lövik ki a rakétát, akkor nem éri sérülés a repülőgép baloldali kabinfelületét, a bal szárnyat és hajtóművet. Malisevszkij hozzátette, a háromdimenziós modellezésből kiderült, hogy ha a szakadár oldalról lövik ki a rakétát, akkor az utasszállító jobb oldalába csapódnak sérüléseket okozó darabok.
Jan Novikov, az állami vállalat vezérigazgatója a sajtótájékoztatón közölte újságírókkal, ha a repülőgépet Buk rakétával lőtték le, akkor az csak egy 9M38-as típusú lehetett. Ezt arra alapozták, hogy a katasztrófa körülményeit vizsgáló holland irányítású nemzetközi bizottság szerint a rakétarobbanás nyomán "I" formájú lyukak keletkeztek a repülőtesten. Novikov ugyanakkor megjegyezte, valószínűleg a 9M38-as típus a feltételezetteknél még régebbi változata okozhatta a tragédiát, mert a saját kísérleteikben más formájú sérüléseket hagytak a repeszdarabok a teszt-Boeing felületén.
"Az utolsó ilyen rakétatípust még a Szovjetunióban gyártották, 1986-ban" - mondta, hozzátéve, hogy ezeknek a rakétáknak 25 év a hadrendben tarthatósági idejük, ezért az orosz fegyveres erőknél már kivonták ezeket a fegyvereket.
A konszern vezetője hozzátette, az Almaz-Antejnek tudomása van arról, hogy 2005-ben Ukrajnának 502 darab 9M38-as Buk rakétája volt, bár azt nem tudják, jelenleg mennyi van hadrendbe állítva. Elmondta, hogy a kísérletekre mintegy 10 millió rubelt (40 millió forint) költöttek.
