Sok ezer darabos dinókirakót rejt az iharkúti bauxitbánya

A Hungarosaurus Tormai Magyarországon az első, csontjai alapján rekonstruált dinoszaurusz. Maradványait 2000-ben, az iharkúti bauxitbányában találták meg, ahol a paleontológusok azóta is kutakodnak és több ezer egyéb csontra bukkantak.

Ősi Attila, a Lendület dinoszauruszkutató csoport vezetője az M1 - Minden tudás című műsorában kifejtette, a Hungarosaurus tormait Torma András után nevezték el. Különlegessége, hogy különösen összetett, sokféle csontelemet tartalmazó páncélzat borította nyakától a farka végéig. Másik különlegessége, hogy Magyarországon az első, csontjai alapján rekonstruált dinoszaurusz. A Hungarosaurus vagy más néven Magyarországi gyík maradványai 2000-ben a Bakonyból, az iharkúti bauxitbányából kerültek elő.

A kutatócsoportnál valóságosan csontvázakat rejt a szekrény. A több ezer darab 80-85 millió éves megkövesedett csontdarab, mint egy lehetetlen kirakós darabjai, megtisztítva várnak arra, hogy egyszer majd egy teljes dinoszauruszvázzá álljanak össze.

Ősi Attila, az iharkúti maradványok egyik megtalálója kifejtette, tudatosan keresték azokat a helyeket, ahol a földtörténeti középidőből származó gerincesek élhettek. Iharkúton 2000 tavaszán a tudatossághoz szerencse is párosult. "Az agyagréteget felemelve a homokkőrétegen ott voltak a csontok 85 millió év távlatából, több tucat lelet: csigolyák, fogak, végtagcsontok, bordák, ott hevertek" – magyarázta.



Mindez 15 évvel ezelőtt történt, azóta csontok ezreit találták meg, amelyekből sikerült rekonstruálni néhány, csak a Kárpát-medencére jellemző dinoszauruszfajt.

A kréta időszakban Magyarország területét sokszor víz borította, néhány sziget azonban kiemelkedett az óceánból. A Mochlodon vörösinél a csontszövettani vizsgálatok alá is támasztották a szigethatás elméletet. Ősi Attila elmagyarázta, ha egy viszonylag kis területen élnek gerinces állatok, kicsi a sziget és kevés a növényzet, akkor egy idő után általában az állatok testmérete is lecsökken.

A Kárpát-medencének volt csúcsragadozója is, belőle még nem találtak meg sok mindent, csupán a fogait. Ha rálelnének, mondjuk, egy koponyadarabjára, az igazi szenzáció lenne. Nem mintha az eddig megtalált csontok nem lennének világviszonylatban is jelentős leletek.

Iharkút több ezer négyzetméterével évtizedekre elegendő munkát ad majd a kutatóknak. Paleontológus legyen a talpán, aki tudja a választ arra a kérdésre, hogy mi minden kerülhet még elő a területről.