A vörösiszap-katasztrófára emlékezett az EP delegációja Kolontáron

Az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa áldozataira emlékezett az Európai Parlament (EP) delegációja pénteken Kolontáron. Ulrike Lunacek, az EP alelnöke kiemelte, hogy az európai gyakorlat szerint a károkozó cég fizet, és ennek az elvnek a megerősítésére van szükség Magyarországon is.

Felidézte, öt évvel ezelőtt is járt a helyszínen, akkor kártérítést sürgetett a károsultaknak, valamint magyar és európai szinten is annak átgondolását szorgalmazta, hogy milyen lépésekre van szükség a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében. Hozzátette: jó érzés látni, hogy azóta a károsultak új otthonokba költözhettek és az áldozatoknak emléket állítottak.



Ulrike Lunacek úgy fogalmazott, arra a kérdésre keresi a választ, milyen jogszabályi változás történt Magyarországon annak érdekében, hogy a károkozó cég vállalja ilyen esetben a felelősséget.

Jávor Benedek, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke azt mondta, a vörösiszap-katasztrófa örökre beírta Kolontár nevét a magyar történelembe, a legfontosabb teendő a károkozó pénzügyi felelősségét megteremtő jogi szabályozás megalapozása.

Az európai parlamenti képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa közölte: a vörösiszap-katasztrófa emberéleteket követelt, súlyos környezeti károkat és példátlan szennyezést okozott, a helyreállítás pedig az adófizetők 40 milliárd forintjából történt meg. Olyan európai szintű jogi szabályozásra van szükség, amely a károkozó felelősségét állapítja meg - tette hozzá.

Úgy fogalmazott, a katasztrófa előzményei messzire nyúlnak vissza: tervezési, üzemeltetési hiányosságok és a hatósági felügyelet nem megfelelő volta okozta azt, hogy 2010 októberében a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójában átszakadt a gát és az erősen lúgos zagy elárasztotta a területet.

Hozzátette, az elsődleges feladat a kár mérséklése volt, és a katasztrófavédelem munkatársainak sikerült megakadályozniuk, hogy a szennyeződés elérje a Dunát. Ezután megkezdődött az újjáépítés, az emberek új otthont és kártérítést kaptak. Kitért arra: jelenleg nincsen olyan szabályozás, amely a károkozót rákényszerítené arra, hogy ilyen esetben anyagilag helytálljon.

Ezért az EP környezetvédelmi bizottságában más képviselőkkel együtt kezdeményezték, hogy a jövő héten plenáris ülésen vitassák meg Strasbourgban, miként értékelik a katasztrófa következményeit és mit kívánnak tenni a hasonló események megelőzése érdekében, valamint ezzel kapcsolatban egy konferenciát is szerveznek - jelezte Jávor Benedek.

Tili Károly, Kolontár független polgármestere arról beszélt, hogy bár az anyagi kárpótlást megkapták az érintettek, erkölcsileg óriási kár érte őket, amely a mai napig feldolgozhatatlan. A kárpótlás egy részét közösségi célokra fordították, az infrastruktúrát fejlesztették, szennyvízcsatornát építettek, művelődési ház épült és egy buszt is kapott a település - foglalta össze a polgármester.

A megemlékezés folytatásaként az Európai Parlament delegációja koszorút helyezett el a vörösiszap-katasztrófa kolontári és devecseri helyszínén.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult.