Míg az ember arra számítana, hogy szinte minden élet megáll a Jeges-tengerben a sötét és hideg tél folyamán, egy kutatócsapat eredményei szerint ennek éppen ellenkezője igaz.
A szakemberek különféle fajok aktivitását vizsgálták a svalbardi (Spitzbergák) Kongsfjordenben három egymást követő télen. Következtetéseikről a
Current Biology folyóiratban számoltak be.
Jørgen Berge, a vizsgálat vezetője kifejtette, a sötét sarki éjszaka a feltételezésekkel ellentétben nem mentes a biológiai aktivitástól. A sötétség „fátyla” mögött mozgalmas és szép ökoszisztéma rejtőzik.
Hozzátette, a vizsgálatot egy korábbi esemény inspirálta, amikor is a téli éjszaka folyamán egy svalbardi fjord kellős közepén nemcsak felettük, hanem alattuk is rengeteg kék-zöld „csillag” függeszkedett. A biolumineszcens élőlények kibocsátotta fény arról tanúskodott, hogy a rendszer nem merült hibernációba.
Ezért nagyszabású felmérés mellett döntöttek. Kiderült, hogy a svalbardi ökoszisztémában télen is zajlik az élet, bizonyos fajok sokfélesége nagyobbnak, reproduktív aktivitása intenzívebbnek bizonyult, mint az év egyéb szakaszaiban. Például találtak olyan evezőlábú rákokat és más zooplanktonokat, amelyek aktívan szaporodtak. A csalival ellátott kameracsapdák bőséges és aktív közösséget tártak fel sekély vízi dögevőkből, többek között kürtcsigákat, bolharákokat és rákokat.
Berge szavai szerint leginkább a tengeri madarak lepték meg őket. „Nemcsak hogy jelen vannak, hanem, úgy tűnik, teljes sötétségben is megtalálják kedvenc táplálékukat – magyarázza. – Nem tudjuk, hogyan képesek erre, és mennyire bevett gyakorlat a tengeri madaraknál áttelelni eme földrajzi szélességeken.”
Az eredmények a változó éghajlat tükrében igen fontosak, emellett sok új kérdést vetnek fel arról, hogyan tudnak az ilyen tengeri fajok fennmaradni a tél folyamán.
Megjegyzendő, ahogy az olvadó jég újabb és újabb területeket tesz hozzáférhetővé az embernek a sarkvidéken, Berge szerint nem feltételezhetjük egyszerűen azt, hogy a sötét sarki éjszaka alatt biztonságosan folytathatjuk eme tevékenységeket, mert az élővilág „alszik”.
Mint kiderült, ez az időszak sok élőlénynél fontos periódusa a szaporodásnak, ennélfogva valószínűleg jóval érzékenyebb a régió az emberi tevékenységre, mint az év többi szakaszában.
