Az ügyvéd kijelentette: nem állítja, hogy védence ártatlan, de szerinte a benyújtott vádirat alapján nem lehet elítélni.
Kulcsár Attila felmentését kérte védőbeszédében az elsőrendű vádlott ügyvédje a sokmilliárdos sikkasztás vádjával folyó, egy évtizede kezdődött büntetőperben kedden a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyvéd kijelentette: nem állítja, hogy Kulcsár Attila ártatlan, de a benyújtott vádirat alapján nem lehet elítélni.
A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A bűnüldöző hatóságok szerint Kulcsár Attila - aki 1998 és 2003 között a K &H Bank brókercégének dolgozója, majd középvezetője volt - rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta ügyfelek (magánszemélyek és egyes állami vállalatok) pénzét, összességében sokmilliárdos kárt okozva.
Emiatt az ügyészség Kulcsár Attilát sikkasztással vádolta meg 2005-ben. (Ezt a büntető törvénykönyv szerint az követi el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy sajátjaként rendelkezik vele.) A másodfokú eljárásban, 2010-ben a fellebbviteli főügyészség úgy vélekedett, hogy talán inkább csalás történt. Néhány napja pedig vádbeszédében a Fővárosi Főügyészség ügyésze - a tizenkét éve folyó eljárás során először - azt az elképzelést fogalmazta meg, hogy Kulcsár Attila a sikkasztás "közvetett" tettese.
Az ügyész Kulcsár Attilára és négy társára letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozta, tíz vádlottra, köztük Rejtő E. Tiborra, a K & H Bank volt elnök-vezérigazgatójára pedig felfüggesztettet. Összességében milliárdos keretű vagyonelkobzást is kért a vádlottakra, Kulcsár esetében 230 millió forintot, több másik vádlottéban pedig 150-250 milliót. Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd.
Az elsőrendű vádlott védője keddi perbeszédében azt mondta, a vádirat elhibázott: a K & H Bank brókercégénél dolgozó Kulcsár Attilának sem jogilag, sem fizikailag nem volt módja sikkasztást elkövetni. Az ügyvéd kiemelte, hogy védence ügyfelei megbízásából cselekedett, az arra jogosultak rendelkeztek a saját számláik felett. A bank elektronikus nyilvántartását kezelőknek pedig nem adhatott megbízást és nem is tévesztette meg őket - folytatta. Az ügyészség legújabb felvetésére, a "közvetett" tettes koncepciójára a védelem úgy reagált: de akkor ki a közvetlen tettes?
Az ügyfelekkel kapcsolatban a védő megjegyezte: őket "nem a szél fújta össze". A társadalom felső, jómódú, magasan kvalifikált rétegéből érkeztek, tudták, mire adják a pénzüket. Tanúvallomásában még Szikora István, a Bunyós Pityu néven ismert énekes is azt mondta, hogy Kulcsár Attila nem ígért fix hozamot.
A védő szerint az ügyfelek és Kulcsár Attila közötti háttér-megállapodások lényege az volt, hogy ne lehessen nyomon követni a pénzmozgásokat. Ezért volt szükség a számlakivonatok postázásának letiltására, ezért nem készültek átvételi elismervények a készpénzátadásokról, és ezért léptek be a folyamatba helyenként offshore cégek. Mindennek az ügyfelek részéről lehetett adóelkerülési célzata, de volt olyan megbízó is, aki arra hivatkozva leplezte a tranzakciókat, hogy "nehogy az asszony megtudja".
Az ügyvéd szóvá tette azt is, hogy a K & H Bank brókercége a rendelkezésére álló iratokat meglehetősen szelektíven és nagy késéssel, esetenként egy évtizeddel az eljárás megindulása után juttatta el a hatóságokhoz. Az ügyvéd szerint a brókercég elsődleges célja kezdetben az volt, hogy a társadalmi-gazdasági presztízsét mentse. Ezért volt az, hogy a bank fizetett olyan ügyfeleknek is, akik valójában nem voltak károsultak, és ezért terjedt el a magányos sikkasztó legendája - mondta.
A pénzintézet kommunikációs csapatának nagy sikere, hogy a kezdeti ingadozás után sikerült elérni: a köztudatban a "Kulcsár-ügy" kifejezés rögzült, nem az, hogy K & H-ügy - fűzte hozzá a védő, aki szerint idővel változtak a banknak az üggyel kapcsolatos prioritásai. Évek múltán egyre inkább a hatalmas összegek sorsáról döntő polgári perek megnyerése lett a bank célja, és ennek következtében átalakult a Kulcsár-üggyel kapcsolatos stratégiája is. "Már nem állítják, hogy Kulcsár Attila bűnös módon járt el" - közölte.
Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy az ügy egyes szereplői vallomásukban elmondták: Kulcsár Attilára nyomás nehezedett, hogy mindent vállaljon magára, busás összegekkel gazdagodó ügyfelei pedig magára hagyták az egykor közkedvelt brókert.
A védő szerint az ügyészség csak azért nem módosította lényegesen a vádat, mert a valódi elkövetők cselekményei az elhúzódó eljárás során elévültek, így most már helyettük is Kulcsár Attilának kell elvinnie a balhét.
Az ügyvéd a felmentésre irányuló indítvány mellett azt is kérte: ha a bíróság mégis kimondaná Kulcsár Attila bűnösségét, akkor a jelentős időmúlásra való tekintettel már csupán jelzésértékű büntetést szabjon ki.
Kulcsár Attila 2003 óta összesen mintegy hét éven keresztül állt kényszerintézkedés - letartóztatás, házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom - hatálya alatt, ekképp tehát az adható kedvezmények figyelembevételével már hozzávetőleg négy-öt évnyi szabadságvesztés letöltöttnek tekinthető.
A büntetőper csütörtökön, védőbeszédekkel folytatódik, első fokú ítélet novemberben várható.
Az ügyben a Fővárosi Bíróság - a Fővárosi Törvényszék jogelődje - 2008. augusztus 28-án egyszer már hirdetett első fokú ítéletet: nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. A fellebbezések miatt másodfokra kerülő ügyben azonban 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az első fokú döntést, így került vissza az ügy a Fővárosi Törvényszékre.
