Tartalékait éli fel a Föld

Tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér: 2015-ben kevesebb, mint 8 hónap alatt feléltük a Föld egy évre jutó természeti erőforrásait. Augusztus 13-a óta már olyan tartalékokat használunk, amelyekre az utánunk jövő generációknak lenne szükségük.

Ha ebben a tempóban pusztítjuk el a Föld erőforrásait, akkor a saját gyerekeink sokkal rosszabb életszínvonalon fognak élni – mondta el Szabó Gyula, az Ökoszolgálat igazgatója az M1 Kék Bolygó című műsorában. Mi magunk kevesek leszünk ahhoz, hogy biztosítsuk nekik a gondtalan jövőt, hogyha elpusztul a környező világ – jegyezte meg. Szabó Gyula hozzátette, ezért kell odafigyelni, hogy „a gyerekemnek jobb legyen”.

Míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a Földön, ma már több mint 7 milliárdan vagyunk, és összesen 12,6 milliárd hektár hasznosítható föld- és vízfelület van a bolygón. Könnyen kiszámítható, hogy így egy emberre 1,7 úgynevezett földhektár jut. Ez az ökológiai lábnyomunk. Csakhogy ma már egy ember 2,7 hektárt használ, vagyis pusztítjuk a bolygót, mert hiszen jelenlegi életmódunk fenntartásához már több mint másfél Földre lenne szükségünk.

Varga Éva, a Föld Napja Alapítvány munkatársa a műsorban vázolta: „Természetesen élnünk kell és fogyasztatnunk kell, csak nagyon nem mindegy, hogy mennyit és hogyan. Nagyon sokat tehetünk mi magunk is, hogy egy kicsivel csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat. Ez a lábnyom a házunkból, az energiahasználatunkból, a vízhasználatunkból, az étkezésünkből tevődik össze.”

A pusztítás hatásait már mi magunk is tapasztaljuk. Az egyre forróbb nyarak, a sarki jég olvadása, a tengerszint emelkedése, a méhek pusztulása már mind a jelen problémái. A klímaváltozás befolyásolja a méhészetet is, nagy melegben például kiszárad a növény, gyakorlatilag nincs nektárképződés – mondta el Bogár Mihály méhész.

A szén-dioxid melegíti a légkört, és ettől sülünk most meg. Hogyha nem változtatunk semmit, akkor az előrejelzések szerint 20 éven belül már 12 fokkal melegebb lesz nyaranta, mint most – jegyezte meg Varga Éva. „Muszáj cselekednünk, nincs mire várni tovább” – hívta fel mindenki figyelmét.

Földgömbbel tüntető aktivista a Föld napja alkalmából rendezett tüntetésen a Szumátra északnyugati partján fekvő Banda Acehben, 2015. április 22-én. (MTI/EPA/Hotli Simanjuntak)

(MTI/EPA/Hotli Simanjuntak)



A WWF által készített táblázatból kiderül, mekkora területre lenne szüksége ahhoz egy-egy országnak, hogy lakossága meg tudja őrizni jelenlegi fogyasztási szokásait: Indiának pontosan kétszer akkora, Angliának háromszor és Japánnak öt és félszer akkora területre lenne szüksége, mint amekkora jelenleg a rendelkezésére áll.

Persze fontosak a nagy nemzetközi egyezmények is, ilyen például az év végi párizsi klímacsúcs, amelyen a cél olyan erős nyomást gyakorolni a nagyhatalmak vezetőire, hogy drasztikusan csökkentsék az egyes országok káros-anyagkibocsátását. Ehhez a kezdeményezéshez egyébként bárki csatlakozhat az Áder János köztársasági elnök által indított elobolygonk.hu oldalon.



A környezetvédők hangsúlyozzák, hagyjuk pihenni a kocsit, hetente legalább 3-szor menjünk biciklivel, gyalog vagy tömegközlekedéssel, ha megtehetjük. Tovább ne dobjunk ki élelmiszert! Magyarországon minden család negyven kiló ételt kidob egy évben. Ez egyrészt rengeteg pénz, másrészt, ha a kukába kerül, akkor a lebomlása során abból felszabaduló metán jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid.

Van egy nagyon egyszerű, ráadásul egészséges lépés is, amellyel nagyon sokat tehetünk a bolygónkért – állítják a szakértők: ha hetente csak egyetlenegy napon nem fogyasztunk állati eredetű élelmiszert. Egy kiló marhahúsnak az előállításához ugyanis 15 ezer liter vizet használnak fel, míg egyetlen kiló uborkának az előállításához kb. 300 litert. Ha hetente egyszer nem eszünk húst, azzal egy év alatt 10 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot, azaz éghajlat-melegítő gázt bocsátunk a levegőbe. Ha a Föld erőforrásait teljesen feléljük, nem emelhetünk le helyette egy újabbat a polcról, és arra is kicsi az esély, hogy átköltözzünk egy másik bolygóra.