6,8 százalékra csökkent a munkanélküliség

Idén május-júliusban 306 ezer volt a munkanélküliek száma, 51 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,8 százalékra csökkent - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A munkanélküliség ezzel tovább csökkent az előző háromhavi, azaz második negyedévi 6,9 százalékról.

A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és körükben a javulás mértéke is nagyobb volt: a 15-74 éves korosztályban a munkanélküli férfiak száma 32 ezerrel, 158 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal, 6,5 százalékra csökkent.

A kép illusztráció. MTI Fotó: Kovács Tamás

A kép illusztráció. MTI Fotó: Kovács Tamás



A nők munkanélküliségi aránya ennél kisebb mértékben, 19 ezerrel, 148 ezerre csökkent, rátájuk 1,1 százalékponttal, 7,1 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, azaz a 25-54 évesek, és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája egyformán 1,1 százalékponttal, csökkent 5,9, illetve 5,6 százalékra.



A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,1 százalékponttal, 17,7 százalékra csökkent, jóllehet a munkanélküliek csaknem egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. július végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 12,6 százalékkal, 362 ezerre csökkent.

A munkanélküliek 48,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónapról 19,3 hónapra nőtt a május-júliusi időszakban.

Tovább nőtt a foglalkoztatottság

Idén május-júliusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 224 ezer volt, 139 ezerrel, 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A foglalkoztatottak száma az előző háromhavihoz képest is 23 ezerrel nőtt. Számuk tavaly év elején lépte át a 4 milliós küszöböt, 2014 június-augusztusában a 4,1, az idei második negyedévben pedig a 4,2 milliós határt.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 189 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, 135 ezerrel többen az egy évvel korábbinál, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 64,1 százalékra emelkedett.

Az összességében 139 ezres növekedésből a hazai elsődleges munkaerőpiacon csaknem 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak köre 65 ezerrel bővült, miközben a külföldi telephelyen 14 ezerrel dolgoztak többen.

A foglalkoztatottak számának emelkedésében a gazdasági aktivitás javulása is szerepet játszik: egy év alatt 123 ezerrel csökkent a gazdaságilag nem aktív népesség száma, ebből 88 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, mert 35 ezerrel csökkent a 15-74 éves korosztály lélekszáma.

A férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak: a 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,8 százalékkal, 2 millió 277 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 3,1 százalékponttal, 70,6 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 2,8 százalékkal, 1 millió 912 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 57,8 százalékra javult.

A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,9 százalékponttal, 80,9 százalékra, az idősebb, 55-64 éveseké 3,8 százalékponttal, 45,5 százalékra emelkedett. A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 281 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal, 25,5 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoport esetében - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 69,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,3, a nőknél 62,1 százalék.

Elemzők: folytatódik a munkaerőpiaci mutatók javulása 

Az év második felében folytatódik a munkaerő-piaci mutatók javulása az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Idén május-júliusban 306 ezer volt a munkanélküliek száma, 51 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,8 százalékra csökkent - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője úgy ítélte meg, a foglalkoztatási szándék erősödését jelző bizalmi és vállalati konjunktúra-indexek, továbbá a közfoglalkoztatás tervezett további kiterjesztése mind arra utal, hogy folytatódik a munkaerő-piaci mutatók javulása 2015 második felében.

Szezonális hatások által is segítve a negyedik negyedévre 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, 2015 egészének átlagában pedig 6,8 százalékos lehet a tavalyi 7,7 százalékot követően - tette hozzá.

A fő számok összességében dinamikus javulást jeleznek, ezek mögött nagyjából fele-fele részben áll a gazdasági teljesítmény erősödése, illetve az aktív foglalkoztatás-politikai eszközök alkalmazása - vélte Oszlay András.

Barczel Vivien, az Erste Bank elemzője szerint is tovább folytatódik a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatók javulása az év hátralévő részében.

Kifejtette, hogy a kedvező adatok mögött részben a gazdasági helyzet javulása, részben a közmunkaprogramok bővülése áll. A május-júliusi időszakban a közfoglalkoztatottak köre 65 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, emellett a foglalkoztatottság is folyamatosan bővül, az újonnan a munkaerőpiacra lépők elég hamar találnak maguknak munkát, a gazdasági környezet támogató.

Barczel Vivien szerint 2015 hátralévő részében tovább csökken a munkanélküliség, év végéig 6,5-6,6 százalékra, az év egészében pedig átlagosan 7 százalékra javulhat a mutató értéke.

NGM: 23 éves csúcson van a foglalkoztatottság 

Huszonhárom éves csúcson van a foglalkoztatottság Magyarországon, és 11 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett munkaerő-piaci adatait kommentálva.

Czomba Sándor hozzátette, 2010 áprilisa, a kormányváltás óta több mint 510 ezer új munkahely jött létre, és ebből 300 ezer a versenyszférából adódó növekedés.

Árnyalja a képet, hogy az országon belül továbbra is jelentősek a területi különbségek a nyugati és a keleti régiók között, illetve sok az alacsony iskolai végzettségű ember, akiknek munkaerő-piaci esélyét a következő években képzésekkel javítani kell - fejtette ki Czomba Sándor.

A létszámban a legnagyobb dinamikát az építőipar mutatta, ahol 17 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaságban pedig 15 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában - ismertette az államtitkár, kiemelve még a szállítmányozást, a vendéglátást és a kereskedelmet.

A feldolgozóiparban már a tavalyi hasonló időszakban is magas volt az alkalmazotti létszám, így itt nincs lényegi változás - tette hozzá.

Czomba Sándor kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatás magas aránya érdemben befolyásolja ugyan a kereseti adatokat, de a magyar vállalkozások egyre inkább érzik, hogy a jó munkaerőt meg kell fizetni. A kormánynak is az a célja, hogy a gazdaság erősödésével nemcsak a minimálbéreket, hanem általában a béreket próbálják emelni arra a szintre, ami versenyképes a nyugat-európai országokéhoz képest - hangsúlyozta.

A munkanélküliség alakulásáról az államtitkár elmondta: bízik abban, hogy 300 ezer alá mehet, illetve a későbbiekben stabilan ott is maradhat a munkanélküliek száma.

A nemzetgazdasági tárca az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében felhívta a figyelmet arra is, hogy másfél éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon.

Az NGM kiemelte, a foglalkoztatottak számának nemek szerinti alakulását tekintve látható, hogy a férfiak és a nők körében is javultak a mutatók.

A 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 2,1 százalékponttal nőtt, elérve egy újabb csúcsértéket, a 57,8 százalékot. A női foglalkoztatás az elmúlt öt évben 7,5 százalékponttal emelkedett, ami négyszer nagyobb az uniós átlagnál - jelezték.

A kormányzat aktív foglalkoztatási programjainak kiemelkedő szerepe van a folyamatosan javuló munkaerő-piaci statisztikákban. A közelmúlt makroadatai a foglalkoztatás további bővülését jelzik előre, amely kedvezően hat a költségvetésre és a háztartások fogyasztására is - hangsúlyozta közleményében a minisztérium.